még1könyv

Marcín Świetlicki: Tizenegy (részlet)   – Most arra gondoljunk vissza, hogy milyen volt az a nap, amikor először érkeztél meg ide! – javasolta a lány. – Úgy meghat az a történet! – Arról a napról szeretne beszélgetni, kisasszony? Parancsoljon. Autóbusszal érkeztem ide. Amikor a busz megállt, én pedig áttülekedtem a tömegen az ajtóig, a rádióban éppen pontos időt mondtak. Aztán kapcsolták Krakkót, hogy a hejnałt közvetítsék a Mária-templom tornyából. „Mit keresek én itt? – jutott eszembe. – Ahelyett, hogy mint az emberek, ülnék én is szépen a lakásomban, és a nyitott ablakon át hallhatnám a déli trombitálást, kikötöttem itt, a világvégén, és egy busz rádióján keresztül hallgatom a hejnałt. Vége a világnak.” Egyedül szálltam le. Idegen volt az utca, idegen a buszmegálló. Ezen az idegen helyen csepergett az eső. A gyümölcsfák virágai már hervadoztak. Szürkésfehér házak. Pusztaság. Egy nő várt rám a buszmegállóban. Maga volt az a nő. Csepergett az eső. – Milyen ruha volt rajtam? Hog...

Jelena Glazova: Sóvárgás (részlet)   az állvány-ember a bal lábára áll és azt mondja „teljesen eltökélt vagyok ez mind mehet a szemétbe egy atom nem sok annyi sincs itt csak vesztegetjük az én és az önök drága idejét” majd a jobb lábára áll és azt mondja „belém van ültetve egy ortodox megbocsátás-chip valószínűleg a korán elfogyasztott dosztojevszkij-művek miatt amely ez esetben az anyaméh és ha felrobbantjuk az összes elemzőt a profán látomás anyaméhhé válik” azután a támasztó lábára áll és azt mondja „de rajta nyugszik а a munka látszata a produktivitás nélküli munkáé ti megerőszakolt zombikat láttok én pedig egy folyamatot semmi különbség az eredmény lényegében egy és ugyanaz” a főhős belép egy sötét kerek falú szobába a falak mögött felkapcsolódik a villany a falakon vágások rajzolódnak ki kattanás hallatszik és ezután a szoba forogni kezd a tengelye körül a falakon megelevenednek a képek amelyeket szorgalmasan kategorizált...