Ugrás a fő tartalomra

Jelena Glazova: Sóvárgás (részlet)

Jelena Glazova: Sóvárgás (részlet)

 

az állvány-ember


a bal lábára áll

és azt mondja

„teljesen eltökélt vagyok

ez mind mehet a szemétbe

egy atom nem sok annyi sincs itt

csak vesztegetjük

az én és az önök drága idejét”

majd a jobb lábára áll

és azt mondja

„belém van ültetve

egy ortodox megbocsátás-chip

valószínűleg a korán elfogyasztott

dosztojevszkij-művek miatt

amely ez esetben az anyaméh

és ha felrobbantjuk az összes elemzőt

a profán látomás anyaméhhé válik”

azután a támasztó lábára áll

és azt mondja

„de rajta nyugszik а

a munka látszata

a produktivitás nélküli munkáé

ti megerőszakolt zombikat láttok

én pedig egy folyamatot

semmi különbség

az eredmény lényegében egy és ugyanaz”



a főhős belép egy sötét


kerek falú szobába

a falak mögött felkapcsolódik a villany

a falakon vágások rajzolódnak ki

kattanás hallatszik és ezután

a szoba forogni kezd

a tengelye körül

a falakon megelevenednek a képek

amelyeket szorgalmasan kategorizáltak

és felcímkéztek ‒

jézus

háború

pornográfia (értsd: erósz)

mickey egér

szegregáció/rasszizmus

mcdonalds

gyerekkor

hófehérke

hét törpe

nőgyűlölet

sovinizmus

homofóbia

izolácionizmus

emeletes házak szeretete

véletlen halál

chanel / adidas

kate moss / naomi

brodszkij / barisnyikov[1]

női bomba

férfi bomba

piroska és a farkas lánya

stb.

mire a forgás abbamarad

ő már befejezte a rajzolást

a möbius-szalagba csavart papírlapon

minden alkalommal csak egy rajz

és mindig megkérdezik miért csak egy

és erre azt válaszolja hogy csak egy történetet lát meg

az összes felbukkanó rétegből


[1] Mihail Barisnyikov (Riga, 1948. január 27. –) orosz születésű, amerikai balett-táncos, koreográfus, filmszínész.

 

Fordította: Kis Orsolya

 

 


 

Jelena Glazova kötete nem mindennapi kérdéseket vet fel: például mit kezdjünk egy, a túl korán elfogyasztott Dosztojevszkij-művek miatt belénk ültetett ortodox megbocsátás-chippel, vagy azzal, ha művészként halálunk után Monet tavában találjuk magunkat, egy alkotók számára fenntartott külön pokolban? Möbius-szalagon futó emberi történelem és a művészet helye benne mindez a kötet sajátos cybervilágába, a klónok és gynoidok birodalmába ágyazva.

Jelena Glazova (1979) lett költő, hang- és vizuális művész, Rigában él. A kortárs művészet interdiszciplináris és médiumközi területei érdeklik, műveiben szövegeket, képeket és experimentális hangokat kombinál. Sóvárgás című verseskötete eredetileg 2019-ben jelent meg Lettországban.

 

Jelena Glazova: Sóvárgás, Fordította Kis Orsolya, Prae Kiadó, 2022

 
 
 
 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag