Mark Lanegan: Énekelj visszafelé és könnyezz! (részlet)
Azonban, ahogy a háromtagú banda elkezdett játszani, a zajbomba, a nyersen fülbemászó dalok, a balkezes gitáros-énekes hangja rádöbbentettek, hogy éppen valami különlegeset látok. Talán az egyik legjobb zenekar, amit valaha hallottam, legalábbis az ellensburgi közkönyvtárban biztosan. A koncert három vagy négy szám után véget is ért, a tipikusan kisvárosi csendrendelet, meg a tízórási baszakodás miatt, az óriás basszer meg csak állt ott és feldobta a gitárját a plafonig, majd fél kézzel elkapta, aztán dühösen megint visszadobta, újra és újra, mindaddig, míg a teremben a fények ki nem aludtak.
A könyvtárból kifelé odajött hozzám az énekes.
– Hé, haver, nagyon köszi, hogy eljöttél a koncertre!
– Öregem, ti aztán baromi jók vagytok! Milyen elbaszottul gáz, hogy ezek az idióták kinyírták a bulit. De hát Ellensburg már csak ilyen...
– El akartam mondani, hogy nagy rajongód vagyok. Ha bármikor kell egy előzenekar, vagy csak szeretnél együtt zenélni, csörgess meg!
Telefonszámot cseréltünk, a koncert szórólapjának hátuljára írtuk fel egy golyóstollal.
– Naná – mondtam. – Az tuti úgy lesz. Letéptétek a fejemet odabenn.
– Nagyon kösz. És, lécci, hívj, amikor csak akarsz.
– Úgy lesz – biztosítottam, és ezúttal tényleg úgy is gondoltam. Lenéztem a papírdarabra, hogy hogy is hívják: Kurt.
A lehangoló lyukba felajzott léptekkel, és a lelkemben egy új lendülettel tértem vissza. Nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy valami igazán különleges élményben volt részem.
Néhány héttel később csörög a telefon, megszólal egy hang, amit nem ismertem fel elsőre, mindazonáltal idegesnek és aggodalmasnak tűnt.
– Mark Lanegan?
– Igen…?
– Itt Krist Novoselic, a Nirvana basszusgitárosa. Még mindig basszusgitárost keresel? Nem bírok tovább Kurttel játszani. Hánynom kell tőle, hogy mindig mindennek úgy kell lennie, ahogy ő akarja!
Egy darabig csak hallgattam, hogy átgondolhassam a dolgot.
– Igen, haver, még mindig keresünk. Imádom a stílusod, és óriási lenne, ha beszállnál a bandába, de ha a helyedben volnék, én inkább megpróbálnám tisztázni a problémákat Kurttel. Ti valami igazán különlegeset csináltok.
Sosem tájékoztattam erről a hívásról Cobaint. Nagyon hamar összebarátkoztunk, jó párszor hosszasan beszélgettünk telefonon – csajokról, zenéről, életről. Imádtam Kurtöt, irigyeltem, hogy a Nirvana már az első perctől fogva kiforrottnak tűnt, hogy láttam őket. A különbség a Nirvana és a Trees között egyértelmű volt számomra. A Nirvana mindennel rendelkezett, amire szükség volt: nagyszerű dalok, nagyszerű énekes, nagyszerű megjelenés, minden.
A Trees, ezzel szemben, folyton csak küszködött: küzdelem egymással, a rajongókkal, a promóterekkel és a kidobókkal. Küzdelem és iránykeresés határozott meg bennünket. Három lemez után még mindig nem tudtuk, mi a szart játszunk. Még mindig nem volt személyiségünk a – tébolyodott fellépésekkel megalapozott – hírnév mögött. Lee Conner megőrült és olyan vadsággal szántotta fel a színpadot, amilyet sosem láttak korábban. Az emberek csak ámultak és bámultak. Lee nagy éjszakai megőrülései tettek érdekessé minket, egy beteg műsor, amelyet csak abban a környezetben lehetett megtapasztalni, sehol másutt. A lemezeink félkész ötletek és fülbemászó dallamok béna katyvasza volt, amely kisiklott a hülye dalszövegektől. Fáj belegondolni, milyen lehetőségektől estünk el azzal, hogy egyik szar lemezt csináltuk a másik után. Arra vágytam, hogy komolyan vehető zenét csináljunk, olyat, amit én is komolyan tudok venni, ahelyett, hogy csak egy magas tökfej énekelne egy színpadon az őrült, Falstaff-szerű gitárossal. A „karrierünk” nem volt más, mint szégyen, frusztráció és zűrzavar forrása. Sőt még rosszabb, mert én magam tartottam mozgásban a gépezetet. Idióta módon én ragaszkodtam hozzá, hogy Lee a zenekar tagja maradjon és az ő dalait játsszuk, amiért szinte nap mint nap átkoztam magam. Mégis, minden képzeletet felülmúlóan ívelt felfelé a pályánk, és a világért sem akartam kiszállni menet közben.
Fordította: Novák Csaba
Könyvesboltokban nem lesz kapható, csak online.
Mark Lanegan: Énekelj visszafelé és könnyezz!, Fordította Novák Csaba, Konkrét Könyvek, 2025
https://konkretkonyvek.com/
