még1könyv

1984   Mia Mia Jinju Thiel-Jensennek volt egy visszatérő álma. Azt álmodta, hogy ha levedli a bőrét, azzal megváltoztatja a valóságot. Álmában az egész olyan könnyűnek tűnt, mint kibújni egy kabátból, és amikor a régi bőre a lábánál hevert, akkor már nem Szöulban született 1967-ben, és nem kisbabaként szedték össze az utcáról. Finn és Merethe nem fogadta örökbe, és nem tizenöt hónapos korában került a dániai Næstvedbe. Amikor levedlette a bőrét, Finn és Merethe vér szerinti, várva várt gyermeke volt, szerelmük természetes következménye, olyasvalaki, akit a szülei megértenek, mert őket tükrözi vissza. Álmában nemcsak a szüleire hasonlított, hanem a húgára, Leára is, akivel Merethe mindenki legnagyobb meglepetésére harminckilenc éves korában esett teherbe. Eltűnt a vastag szálú, fekete haja, a gyöngyként csillogó szeme feletti jellegzetes bőrredő, az erőteljes lábszára és a nyúlszája utáni heg, amelyet őszintén szólva szebben is meg lehetett volna csinálni, ahogyan Merethe egysz...

Alexander Stubb A hatalom háromszöge című könyve ritka politikai műfaj: egyszerre belülről látott, személyes tapasztalatokra épülő elemzés és kifejezetten olvasmányos útmutató arról, hogyan rendeződik át a világ a szemünk előtt. Stubb nem elméletet gyárt, hanem terepmunkát végez: miniszterelnökként, külügyminiszterként és európai döntéshozóként pontosan tudja, hogyan működik a geopolitika a szalagcímek mögött. A könyv központi állítása provokatív és sajnos fájdalmasan aktuális: a 21. század hatalmi logikáját ma már nem a régi, kétpólusú „Kelet–Nyugat” felosztás írja le, hanem egy új háromszög: Globális Nyugat, Globális Kelet és Globális Dél. Stubb világosan, konkrét példákkal és meglepően józan hangon mutatja meg, miért omlik össze a régi rend, hogyan szerveződnek át szövetségek, és miért vált a befolyás, az ene...

(Részlet a regényből) Az első évben végig Shakespeare-t sulykolták a Sewerynów utcában. A csodálat és a vallásos imádat keverékét érezte Shakespeare iránt, de nem állt közel hozzá. A Sewerynów utcai találkozókon (bármilyen különösen hangzik is, ezek biztonságosak voltak, pedig nem lehetett nem észrevenni, hogy rendszeresen jár ide fiatalok egy csoportja) Jan Liss brillírozott, vetélytárs nélkül. Elég régen végzett az Állami Színművészeti Intézetben, kissé erotomán volt, „pokolian” (ahogy akkoriban mondták) intelligens, az angol Géniusz sokoldalú szakértője, képes volt oldalakat idézni tőle fejből (lengyel fordításban, néha pedig, elkápráztatva a hallgatóságát, Giller szerint rémes angolsággal). „Shakespeare és a történelem gépezete” – ez volt a rögeszméje, vagyis korunkhoz igazította Shakespeare-t. Łukasz csak vállat vont ezekre a fejtegetésekre. Az ő szemében Shakespeare valamiképpen kapcsolódott a Bibliához, mert képes volt úgy nézni minden alakjára, mintha először látná őket, mintha...