Michel Foucault: A szubjektum hermeneutikája (részlet)
A szubjektum hermeneutikája. Előadások a Collège de France-ban (1981–1982) (részlet) Az 1982. január 13-i előadás • Első óra […] Összegzés gyanánt három rövid gondolatot említek még a szöveg végkifejletében, melyek a kifejtés takarékossága miatt mellékesnek vagy viszonylag jelentéktelennek tűnhetnek, szerintem viszont történetileg nagyon is jelentősek. Onnantól fogva, hogy az öngondozásnak a lélekre mint szubjektumra kell irányulnia, az önmagunkra viselt gond világosan elkülöníthető három másfajta cselekvéstől, amelyet (legalábbis első pillantásra) az öngondozás körébe sorolnánk: elválik attól, amit az orvos, a gazda és végül a szerelmes csinál. [ 1 ] Először az orvos. Amikor az orvos, aki ismeri a gyógyítás művészetét, tud diagnózist felállítani, orvosságot felírni, betegségeket gyógyítani, megbetegszik és mindezt magára alkalmazza, mondhatjuk- e, hogy akkor ő törődik önmagával? A válasz természetesen nem. Mert mivel is törődik, amikor megvizsgálja magát, megállapítja, mil...