Harlan Coben: Plot Twist (részlet)
A szüleim sosem olvastak nekem esti mesét. Sőt, egyáltalán nem emlékszem arra, hogy bármit is olvastak volna nekem. Talán kisgyerekkoromban igen, de nincs emlékem arról, hogy egy felnőtt olvasna, miközben én elalszom, és tudtommal apám sem ültetett sosem az ölébe, miután felvette a félhold alakú, teknőcmintás olvasószemüvegét. Arra emlékszem, hogy a tanítóim hangosan olvastak a tanteremben, mint a legendás Miss Lyons, egykori óvónőm a Burnet Hill Általános Iskolában, aki bal kezében fogta a könyvet, és széttárt ujjaival tartotta a lapokat, hogy az összes nebuló láthassa mindkét oldal illusztrációit, miközben előadta a gyakran rímes szöveget. De a szüleim sosem. Olyan háztartásban nőttem hát fel, ahol nem tisztelték, becsülték és szívlelték a könyveket? Épp ellenkezőleg. Szüleim átadták nekünk az olvasás szeretetét, de csupa organikus úton. A könyvesboltba járás volt a leggyakoribb családi kikapcsolódásunk. A hetvenes évek nem egy szombatján a Coben család öt tagja – a szüleim, Corky é...