még1könyv

Ernest Hemingway: A győztes nem nyer semmit A 21. Század Kiadó – Magyarországon először – az eredeti kötetek megjelenési sorrendjében, azok tartalmát követve, három kötetben adja közre Hemingway novellisztikáját. A novellák első kötete, A mi időnkben kimagaslóan eredeti novellagyűjtemény, amely egy csapásra Amerika legígéretesebb tehetségei közé emelte a szerzőt. Stílusa megalapozza Hemingway prózájának alapvető jellemvonásait: szikár, valósághű, köznyelvi. Ebben a kötetben olvasható számos híres elbeszélés, így például az Indián tábor és a Háromnapos szélvész című Nick Adams-történetek. Hemingway második novellagyűjteménye, a Férfiak nők nélkül a szerző korai korszakának legszínvonalasabb írásait tartalmazza. Témái között megjelennek a háborús sebesülések, a férfiak és nők közti, gyakran nehézkes kapcsolatok és a sport is. Itt olvasható számos, kultikus elbeszélés, így például A fehér elefánt formájú hegyek , a Bérgyilkosok , a Tíz indián , a Banális Történet és az Idegen hazában

Joanna Quinn: A Bálnacsont színház „Minden megvan benne, hogy klasszikussá váljon” – állítja A Bálnacsont színház ról Sarah Winman, a Csendélet és a Bádogember írója, és kijelentése bizony nemigen lehet vita tárgya. Joanna Quinn debütáló regénye grandiózus vállalkozás – még egy tapasztalt író számára is, nemhogy első regénynek. Ez ugyanis egy nagy ívű, sok évet felölelő történelmi regény. És családregény. Meg felnövéstörténet. Na meg persze háborús regény is, amely emléket állít az ellenállásban dolgozó embereknek és azoknak a (női) ügynököknek, akik minden egyes percben az életüket kockáztatták a második világégés idején. De elsősorban mese arról, hogy a történetek varázsa és a remény minden nehézségen átsegít. 1919-ben a zabolátlan, szutykos hároméves, Cristabel Seagrave várja haza újdonsült mostohaanyját, a dorseti Chilcombe kastély új úrnőjét. A nagy háborút követően a szóba jöhető kérők száma megcsappant, így kerül az egykor nagy reményű, londoni hajadonként számontartott Rosalin

Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete Lily Owens egy 14 éves félárva lány, akire osztálytársai furcsán néznek, mert szeret tanulni. Édesanyja kiskorában halt meg, tisztázatlan körülmények között, amikor elsült egy puska. Lily magát okolja a halála miatt. Gyászában indulatos apja nem segít neki: nemcsak az olvasástól tiltja, de rendszeresen fenyíti fizikailag: kukoricán térdepelteti, melytől vérzik és bedagad a lába. Lily képtelen őt apának szólítani, T. Raynek nevezi. A kislány szeretetet egyedül a sötét bőrű házvezetőnőtől, Rosaleentől kap. A történet 1964-ben játszódik Amerikában, amikor papíron nagy változások történnek a feketék jogait illetően, de a valóság teljesen más, mint az elmélet. Amikor Rosaleen elindul, hogy szavazónak felvetesse magát, rögtön belekötnek, melynek tragikus következményei lesznek: megverik, és börtönbe kerül. Lily ki akarja őt szabadítani, és elszökni az agresszív valóság elől. A valóság elől, melynek az is része, hogy most tudta meg, anyja a halála előtt, el

Alina Nelega: mintha mi sem történt volna (részlet) Estefelé ébred meg, a szája keserű, a gyomra sajog. Valaki ököllel üti az ajtót, aztán rugdosni is kezdi, és kintről üvölt, kinyitni, milícia! Kótyagosan felkel, magára kapja a foltos blúzt meg a gyűrött szoknyát. Milyen marha ez a Popa Traian, nem valami jó tréfa, ő meg azt hitte, hogy úriember, egyetemet végzett, meg minden. Jövök!, mordul oda, elfordítja a zárat, what the fuck , szalad ki automatikusan a száján, de hát ez nem is Popa Traian, egy kövér pasi, sörhassal és bajusszal, aki félrelöki, mögötte meg izzadtan, teljes katonai díszben, tányérsapkával a hóna alatt egy igazi milicista, ismeri is, a körzeti tiszt, aki a tömbház előtt szokott állni, és elkéri a lakók személyijét a Kolozsvárra szóló ideiglenes bejelentéssel, úgy háromhavonta egyszer szokta megbüntetni, de mindegy, ez is megoldás, úgyse lenne pénzük a szüleinek, hogy valami csillagászati áron albérletet vegyenek ki neki egy salétromcsipkés falú lakásban, ahol a bep