még1könyv

Narine Abgarjan: Szimon (részlet)   A tenger illata olyan makacsul é rződ ö tt, hogy Ö zvegy Szilvia azzal az é rz é ssel é bredt, mintha a tenger az ablaka alatt csobogna. Az oldal á ra fordult, maga al á h ú zta a l á b á t, gondosan betakar ó zott, é s í gy fek ü dt n é h á ny percig, csukott szemmel, m é lyeket l é legezve. A szellőzőablak, amely engedett a jegeces t é li sz é l nyom á s á nak, kiny í lt, é s beengedte a h á zba a fagyos szurdok s ó s lehelet é t. A l é g á ram termetes, ostoba kutyak é nt keringett a szob á kban, beleverte fej é t az ajt ó f é lf á kba, beszorult a kerevet meg a karossz é kek al á , belegabalyodott a s ú lyos f ü gg ö ny ö kbe, huzakodott a d í v á nyp á rn á k rojtjaival. Szilvia elhallgatta a veszkőd é s é t, ü dv ö z ü lten mosolygott – milyen j ó . Mindazon á ltal hamarosan felkelt, gondosan becsukta a szellőzőablakot, m é g mielőtt az a sz é ll ö k é stől becsap ó dhatott é s zajt csaphatott volna. Mik ö zben ö lt ö zk ö d ö tt, ó vatosan

Lev Tolsztoj: Feltámadás A magyar műfordítás történetében ez az első eset, hogy mindhárom Tolsztoj-nagyregényt ugyanaz a fordító ültette át. Ambrozovics Dezső és Bonkáló Sándor a Feltámadás hoz nem jutottak hozzá. Gy. Horváth László gigantikus vállalkozásának két csodás darabja a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. Tavaly a Háború és béke látott napvilágot a fordító vadonatúj interpretálásában, díszdobozban, korabeli képeslapokkal, idén a Feltámadás, hasonlóan ünnepi kiadásban. A két műfordítás története számokban: A Háború és béke kerekítve 3 040 000 leütés, 430 000 szó, 1436 oldal, melyet a fordító tíznél többször olvasott el a fordítás során, egész életében viszont a húszhoz közelít a szám. Kb. másfél évbe telt a lefordítása, a szerkesztés és a korrektúra átnézése, újraolvasása. Munkaórában napi négy-ötnél sohasem volt kevesebb. A Feltámadás kerekítve 940 000 leütés, 133 000 szó, 464 oldal, a fordító ötször-hatszor olvasta el a fordítás során, egész életében kb. tízszer. Mu

Mustafa Suleyman – Michael Bhaskar: A következő hullám: Mesterséges intelligencia, technológia, hatalom és a 21. század legnagyobb kihívása (részlet) A hullám Szinte az összes kultúrának van valamilyen árvízlegendája. Az ősi hindu szövegekben az univerzumunk első emberét, Manut figyelmeztetik a közeledő áradatra, aminek végül ő lesz az egyetlen túlélője. A Gilgames-eposz szerint az Enlil nevű isten az egész világot elpusztította egy nagy árvízzel; ez a toposz valószínűleg mindenkinek ismerősnek fog tűnni, aki olvasta Noé bárkájának történetét az Ótestamentumban. Platón Atlantisz elveszett városáról mesélt nekünk, amit elmosott egy hatalmas víztömeg. Az emberiség szájhagyománnyal terjedő mítoszaiban és ősi írásaiban újra és újra felbukkan a hatalmas hullám, ami mindent elpusztít, ami az útjába kerül, majd egy megváltozott, újjászülető világot hagy maga mögött. Árvizek a legkonkrétabb módon is fel-felbukkannak a történelmünkben – ilyen a világ nagy folyóinak rendszeres áradása, a tenge