Ugrás a fő tartalomra

Lev Tolsztoj: Feltámadás

Lev Tolsztoj: Feltámadás

A magyar műfordítás történetében ez az első eset, hogy mindhárom Tolsztoj-nagyregényt ugyanaz a fordító ültette át. Ambrozovics Dezső és Bonkáló Sándor a Feltámadáshoz nem jutottak hozzá. Gy. Horváth László gigantikus vállalkozásának két csodás darabja a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. Tavaly a Háború és béke látott napvilágot a fordító vadonatúj interpretálásában, díszdobozban, korabeli képeslapokkal, idén a Feltámadás, hasonlóan ünnepi kiadásban.
A két műfordítás története számokban: A Háború és béke kerekítve 3 040 000 leütés, 430 000 szó, 1436 oldal, melyet a fordító tíznél többször olvasott el a fordítás során, egész életében viszont a húszhoz közelít a szám. Kb. másfél évbe telt a lefordítása, a szerkesztés és a korrektúra átnézése, újraolvasása. Munkaórában napi négy-ötnél sohasem volt kevesebb. A Feltámadás kerekítve 940 000 leütés, 133 000 szó, 464 oldal, a fordító ötször-hatszor olvasta el a fordítás során, egész életében kb. tízszer. Munkaórában szintén négy-öt órát foglalkozott vele napi szinten.
Gy. Horváth László így ajánlja az olvasóknak a Feltámadást: „Éppen tegnap gondoltam rá, mennyire karácsonyi könyv ez, azon kívül persze, hogy húsvéti. Ahogyan Romain Rolland mondja, az emberi részvét, az emberszeretet legszebb és talán legigazibb költeményei közé tartozik. A fordító szerencsés helyzetben van, mert jóformán testközelből érzi, tapasztalja ezt, miközben a mondatokat újrateremti, de ezekben a mostani rettenetes időkben az olvasó szívéhez is különösen közel állhat Tolsztoj utolsó regénye.”
Tolsztoj egy ügyvéd ismerősétől hallott a megtörtént bírósági esetről, melyből aztán a szerelem, a bűnhődés, megbocsátás és újra meglelt felelősségvállalás legszebb regényét alkotta meg. A humánusság katedrálisát szavakból. Egy bűnt lehet, hogy már késő jóvátenni, mert egy tönkretett életet nem lehet teljesen helyrehozni, de igaz emberré válni soha nem lehet túl késő. Önmagad poklából csak mások feltámadása árán vergődhetsz ki. Az emberségről szóló Feltámadás című regény megjelenésében és tartalmában is a legszebb éke lehet a karácsonynak.

 (21. Század Kiadó)


Gy. Horváth László új fordításában, díszkiadásban jelenik meg Tolsztoj utolsó regénye, a Feltámadás, amelyet szerzője 1899-ben fejezett be. Dmitrij Nyehljudov herceg az esküdtszék tagja. A bíróság gyilkossági ügyben jár el, és a vádlottat, név szerint Katyusát a herceg annak idején cselédlány korában elcsábította, aztán elhagyta. Nyehljudov magába száll, felméri tette következményeit, úgy dönt, lemond vagyonáról, fényűző életkörülményeiről, és minden energiáját a prostituálttá lett Katyusa megmentésére fordítja, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy követnie kell a nőt a szibériai száműzetésbe. De vajon bocsánatot nyer-e a bűneiért azáltal, hogy megment egy embert? Terjedelmében nem éri el az Anna Karenyinát vagy a Háború és békét, azonban talán ez Tolsztoj legösszetettebb alkotása, amelyben az igazságtalanságok, a korrupció és a képmutatás miatt ostorozza kora társadalmát, miközben feltárja a düh és a bűntudat pszichológiai mélységeit. A Feltámadás páratlan, intim szerelmi történet – az orosz élet remekbe szabott tablóit jeleníti meg realista ábrázolásmódja és szatirikus humora révén. A 21. Század Kiadó Gy. Horváth László vadonatúj, korszerű fordításában adja közre Tolsztoj nagyszabású regényét. A könyvet M. Nagy Miklós szerkesztette.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) minden idők egyik legnagyobb regényírója. Jasznaja Poljanában született, és harcolt a krími háborúban. Miután leszerelt, visszavonult családi birtokára, írt, gazdálkodott, és nagy családja nevelésének szentelte idejét. Regényeivel és szókimondó, polemikus írásaival világhírre tett szert. 

 

Lev Tolsztoj: Feltámadás, Fordította Gy. Horváth László, 21. Század Kiadó, 2023

https://21.szazadkiado.hu

 



Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Ann Patchett: Tom Lake

  Amikor egy kötetre úgy záporoznak a díjak és az elismerő szavak, mint a kerti szellőben a cseresznyevirág szirma, egy dolgot tehet az ember: maga is elolvassa a könyvet, hogy megtudja, mi végre az őrült hajcihő. Ann Patchett könyvének esetében hamar rá kell jönnie, a nagy hajcihő valójában az élet leghatalmasabb dolgainak: a szerelem, az anyai szeretet és az élet apró szépségeinek ünneplésének szól. Hétköznapjaink leggyöngédebb pillanatainak felmagasztalása ez a kötet, azoknak a pillanatoknak, amelyekre csak ritkán csodálkozunk rá, ezért nagy szerencse, hogy Ann Patchett egy egész regénnyi ódát írt róluk. A szerelem, a házasság és a családi kapcsolódások keserédes szépségét az apró részletek tökéletes megfigyelése adja a szövegben. De még mielőtt épp elérzékenyülnék, a szerző mindig ránt egyet a rekeszizmainkon: a kötet humora ugyanis egyedülálló. A történet egy cseresznyéskertben játszódik, melyben idősödő farmer anyjához és apjához a vírus miatti lezárások miatt hazatér három lányu

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa