még1könyv

Thich Nhat Hanh: A zen és a bolygó megmentésének művészete (részlet)   A tettek dimenziója Egy újfajta életmód A megvilágosodott embert szabadnak képzeljük, olyannak, aki rendelkezik spirituális erővel, és nem esik áldozatul a környezetének. Tisztán látja önmagát, tudja, kicsoda, és érti a valóságot – a saját természetét és a társadalom realitását. Ez a megértés a legértékesebb ajándék, amit a zen adhat. A megvilágosodott ember létezése a legalapvetőbb jó, amivel a zen hozzájárul a világhoz. Ez az élő hagyomány segít elsajátítanunk ezt a megértést és egy egészséges, ellenálló és egyensúlyban levő életmódot. A zen belátásaiban gyökerező művészetben és gondolatiságban ugyanilyen vitalitás, stabilitás és béke rejlik. A megvilágosodáson múlik, hogy ki tudjuk-e fejleszteni magunkban ezt a könnyedséget és szabadságot. A világnak nem újabb ideológiára vagy tanokra van szüksége, hanem olyan felébredésre, amely helyreállítja a spirituális erőt. A valódi felébredés segít tisztán látnunk

Sue Monk Kidd: Vágyak könyve Az ókori Palesztinában járunk, Júdeában, mely a Római Birodalom fennhatósága alá tartozik. Nem Krisztus előtt, nem Krisztus után, hanem pontosan Krisztus idejében. Jézus ugyanis az egyik főszereplője ennek a kötetnek. De sokkal fontosabb karakter a történetben Ana, akinek apja Heródes vezető írnoka. Ana egyben Jézus jó barátjának, Júdásnak a testvére is. A lányt egy patríciushoz szánják feleségül, ám ő ellenáll. Szíve ugyanis máshoz húzza: ő Jézusba szerelmes. Képes-e kiállni magáért Ana, képes-e hallatni a hangját egy olyan korban, amelyben a nők némaságra vannak ítélve? A tökéletesen hiteles történelmi regény, mely minden részletében élethűen jeleníti meg a rómaik által elnyomott júdeaiak hétköznapjait, és az Újszövetségből is jól ismert figurákat Jézus életének attól a korszakától kezdve mielőtt elkezdett tanítani, és ács-kőművesként dolgozott, egészen addig, amíg kereszttel a hátán megteszi utolsó lépéseit. A szívszorító történetnek mégsem ő a legfontos

Renate Möhrmann: Martha anyja (részlet) BERLIN, 1925 Lena nyugodtan ücsörög a széken a fésülködőasztal nagy tükre előtt. Lába kissé kinyújtva. Csak fehérnemű van rajta. A haja függönyként omlik alá, egészen a derekáig. Hatalmas szabóollót tart a kezében. Egy pillanatig még habozik. – Ilyen őrültséget, még hogy levágni a gyönyörű, hosszú copfjaidat! Ezt biztos meg fogod bánni! – figyelmeztette az anyja, amikor Lena új indokkal állt elő, hogy megváltoztassa az anyja véleményét. De Luise nem enged. Egy rendes nőnek nem rövid a haja. Koszorúba fogja a copfjait, vagy tarkókontyot csinál. Semmiképp sem vágja le csak úgy a haját. De most már semmit sem tilthat meg neki. Mert ő most már Berlinben él. A saját kis bérlakásában. Saját fizetéssel, amiből minden hónapban tizenöt márkát hazaad. Amióta megérkezett az új baba, az aprócska Gusztáv, Krögerék családi kasszája szinte mindig üres. A szövetek vágásán begyakorolt biztos mozdulattal munkára fogja az ollót. Gondosan levágja a hosszú haját

  Noam Chomsky: Összefogunk vagy kihalunk (részlet) Bevezetés Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire súlyos a „ közelgő kipusztulás veszélye”. Folyamatos oktató­ és szervezőmunkának, valamint aktivizmusnak kell ráépülnie, ezenfelül minden küzdelmünk hátterében ennek kell állnia. Csakhogy ettől még nem hagyhatunk f el más jellegű harcainkkal, erőfeszítéseinkkel sem, egyrészt, mert ezek is nagy kritikai jelentőséggel bírnak, másrészt pedig, mivel nem lehetünk hatékonyak komoly egzisztenciális problémák megoldásában, ha általánosságban nem vagyunk tisztában azzal, hogy ezek mennyire sürgetőek. Ez a megértés és tudatosság azt előfeltételezi, hogy szélesebb értelemben is érzékenységet mutatunk a világban lépten­nyomon megfigyelhető problémák és igazságtalanságok iránt – vagyis olyan mélyebb belátásra teszünk szert, amely az elkötelezett aktivizmus forrása lehet, illetve alaposabban sikerül megértenünk a problémák gyökereit, és azt, hogy ezek mennyiben függnek össze. Nem érdemes

Peter Høeg: Megmenthetők? (részlet)   Az intézeti gyerekeket négy kategóriába sorolták, más lehetőség nem létezett. Az első csoportba tartoztak az átlagos képességűek, a másodikba a csökkent képességűek, mindkét kategória párosulhatott „ á ltalános beilleszkedési nehézségekkel”. A harmadikba kerültek a Humlumhoz hasonló gyerekek, azaz a „különleges nevelési igényűek, a neurotikus és egyéb zavarokkal küzdők”; a negyedikbe pedig a „debilisek vagy a szellemi fogyatékosok”. A harmadik csoport rendkívül veszélyes volt. Ha a nevelőintézetben vagy a terápiás otthonban valakit csökkent képességűnek tituláltak, vagy úgy ítélték meg, hogy a hármas kategória alsó határán vagy az alatt van, csak egy lehetőség maradt: a szellemifogyatékos-ellátás. Ennek a legrosszabb formája volt a zárt osztály, ahol a pszichopatákat őrizték, lekötözve, napi három nyugtatóinjekcióval. Humlum mégis önként vállalta, és hagyta, hogy hármast csináljanak belőle. Nekem azt mesélte, hogy kellemes időszak volt, hétfő

John Updike: Emlékek Gerald Ford elnökségéről   2022-ben először jelenik meg John Updike eredetileg 1992-es Emlékek Gerald Ford elnökségéről című regénye Pék Zoltán műfordító értő tolmácsolásában. A kötet látszólag Amerika történelmének három fontos korszakát mutatja be: James Buchanan és Gerald Ford elnöksége alatt, illetve a regény saját idejében. De a politikai korszakok bemutatása valójában csak ürügy Updike részéről, hogy arról beszéljen, amiről mindig is szokott. Szerelemről, esendőségről, illetve önmagunk és mások manipulálásáról saját vágyaink által. A főszereplő történész, Alf pedig bármelyikünk lehetne. Hiszen a szerelembe esés, és az azért való elesés örök jellemzője a létezésnek. Egy történész, aki nemcsak kutatása tárgyától, vagyis annak személyétől tud nehezen elszakadni, James Buchanantől (az egyetlen elnök az Egyesült Államok történetében, aki soha nem házasodott meg, ezért unokahúga volt a First Lady), de saját feleségétől, régi családi életétől is. Egy történész, aki