Ugrás a fő tartalomra

John Updike: Emlékek Gerald Ford elnökségéről

John Updike: Emlékek Gerald Ford elnökségéről
 

2022-ben először jelenik meg John Updike eredetileg 1992-es Emlékek Gerald Ford elnökségéről című regénye Pék Zoltán műfordító értő tolmácsolásában. A kötet látszólag Amerika történelmének három fontos korszakát mutatja be: James Buchanan és Gerald Ford elnöksége alatt, illetve a regény saját idejében. De a politikai korszakok bemutatása valójában csak ürügy Updike részéről, hogy arról beszéljen, amiről mindig is szokott. Szerelemről, esendőségről, illetve önmagunk és mások manipulálásáról saját vágyaink által. A főszereplő történész, Alf pedig bármelyikünk lehetne. Hiszen a szerelembe esés, és az azért való elesés örök jellemzője a létezésnek.
Egy történész, aki nemcsak kutatása tárgyától, vagyis annak személyétől tud nehezen elszakadni, James Buchanantől (az egyetlen elnök az Egyesült Államok történetében, aki soha nem házasodott meg, ezért unokahúga volt a First Lady), de saját feleségétől, régi családi életétől is. Egy történész, akinek egész élete azzal telt, hogy a valóságot kutatta, kivéve a saját életében, ahol mindig álmokat épített, és egy elképzelt életet próbált létrehozni általa kitalált figurákkal. Jó esetben ezek a figurák a szerelmei voltak, de hogy nem pont úgy viselkedtek, mint amilyennek megálmodta őket, az biztos. Egy történész, aki felkérést kap esszéírásra Gerald Ford elnökségének korszakáról, mely nemcsak arra jó, hogy saját promiszkuitását is összevesse egy szexualitástól túlfűtött korral, de újabb lehetőséget ad neki az álmokba, más korszakokba való menekülésre. Egy történész, aki talán túl sok mindent tud a női nemről, pontosabban annak testéről, hiszen a nők gondolatai gyakran nem igazán érdeklik, mégis sokszor figyelmesebb velük bármelyik férjnél. Talán ezért is mennek neki lépre a nők. Egy történész, aki ugyan saját életével nem fog történelmet írni, de lehet, hogy egyszer esélye lesz arra, hogy érzékenységét, figyelmességét saját vágyai elé helyezze. Lehet, hogy egyszer lesz esélye arra, hogy kilépjen fallikus origójából, mely sokszor még többgyerekes felnőtt férfiként is egy tinédzser lelki szintjére regresszálja. Egy történész, aki akár mi is lehetnénk, mert annyira szerethető, annyira esendő, hogy legszívesebben mellé esnénk, hogy aztán együtt kelhessünk fel vele a padlóról.

Az Emlékek Gerald Ford elnökségéről egy összetett érzelmekkel megírt, kellemesen csevegő stílusú, modern Updike-kötet, mely ugyanakkor nem fél klasszikusabb irodalmi korszakokat sem megidézni. Ann Coleman és James Buchanan párbeszédeivel időnként határozottan az az érzésünk, hogy Austen hőseit vetíti elénk.

(21. Század Kiadó)


Alfred Clayton történelemprofesszort felkérik, írja meg a benyomásait az 1974-77 közötti időszakról, amikor Gerald R. Ford volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ő azonban nem az akkori politikai eseményeket idézi fel, hanem saját múltjának szexuális szempontból igencsak viharos történéseit. Nemi életének részletezése mellett szemelvényeket közöl akkori munkájából is, amelynek témája James Buchanan volt, aki 1857-61 között töltötte be az USA elnöki tisztségét. Updike regényének e két szála ellenpontozza és tükrözi egymást – az egyik elbeszélésben a függetlenségi háború előtti Washington miliője és erotikus etikettje elevenedik meg, a másikban pedig a huszadik század végének New Hampshire-e. Alfred stílusa Nabokovra emlékeztet, megszállottságai azonban a hamisítatlan updike-i jellegzetességeket képviselik.

 

John Updike: Emlékek Gerald Ford elnökségéről, Fordította Pék Zoltán, 21. Század Kiadó, 2022 

https://21.szazadkiado.hu




Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag