Ugrás a fő tartalomra

Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete

Lily Owens egy 14 éves félárva lány, akire osztálytársai furcsán néznek, mert szeret tanulni. Édesanyja kiskorában halt meg, tisztázatlan körülmények között, amikor elsült egy puska. Lily magát okolja a halála miatt. Gyászában indulatos apja nem segít neki: nemcsak az olvasástól tiltja, de rendszeresen fenyíti fizikailag: kukoricán térdepelteti, melytől vérzik és bedagad a lába. Lily képtelen őt apának szólítani, T. Raynek nevezi. A kislány szeretetet egyedül a sötét bőrű házvezetőnőtől, Rosaleentől kap.

A történet 1964-ben játszódik Amerikában, amikor papíron nagy változások történnek a feketék jogait illetően, de a valóság teljesen más, mint az elmélet. Amikor Rosaleen elindul, hogy szavazónak felvetesse magát, rögtön belekötnek, melynek tragikus következményei lesznek: megverik, és börtönbe kerül.

Lily ki akarja őt szabadítani, és elszökni az agresszív valóság elől. A valóság elől, melynek az is része, hogy most tudta meg, anyja a halála előtt, el akarta hagyni a lányát.

Lily és Rosaleen furcsa párosa végül egy rikító rózsaszín házban lel menedékre, ahol teljesen megváltozik az életük. A házban három különc fekete nővér él, akik nyári és tavaszi hónapokról vannak elnevezve: May, June és August. Mézet készítenek, mézet esznek, és mézben is fürdenek, a piros zoknikba húzott lábú kádban, és mindent tudnak a méhek titkos és okos életéről.

A rózsaszín házban nemcsak szeretetből akad bőven, de furcsaságból is: az egyik nővér, May az Ó, Suzannát kezdi el énekelni, ha szomorú dolgot hall vagy lát, majd rögtön utána zokogógörcsben tör ki, és kiszalad a maga építette siratófalhoz. June pedig haldoklóknak csellózik, hogy a megkönnyítse nekik az elmúlást. August pedig a fő mézkészítő, akinek fekete madonnás címkével ellátott mézét messze földön ismerik és keresik. August barátságának köszönhetően Lily a méhekről és a méhészkedésről is megtud mindent, például hogy mennyire okosak a méhek, miért készítenek szárazság idején lila mézet, hogyan csinálnak légkondicionálást maguknak hőség idején, vagy milyen egy anyátlan kolónia.

De Lily énkeresésében fontos fogodzókat kap Augusttól: rájön, akármennyire is árvák vagyunk, mindannyian rálelhetünk a lelkünk mélyén lakozó anyai erőre, amely mindig talpra állít. Az önismereti úton nagy segítséget ad a 14 éves lánynak a Mária Leányai nevű rejtélyes női társaság, melyek látszólag egy sötét bőrű Mária szoborhoz, a Leláncolt Miasszonyunkhoz imádkoznak, valójában az egyik legszolidárisabb és legösszetartóbb női közösség.

Sue Monk Kidd első regénye igazi gyógyír a léleknek, mely gyönyörű stílusban, rengeteg humorral mesél arról, mennyi fájdalmat tud okozni a rasszizmus, gyűlölködés, gyász, de hogyan találhat rá az ember a saját belső erejére, hogy küzdjön ezek ellen. A szerző másik, kiadónknál megjelent regénye, a Vágyak könyve, szintén a nők összetartásáról, érzelmi akaraterejéről szól.

(21. Század Kiadó)


A méhek titkos élete az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb könyvsikere: több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, több mint hatmillió példányban kelt el az Egyesült Államokban, díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle, és harminchat nyelvre fordították le.  1964, Dél-Karolina. Lily Owens tizennégy éves, édesanyját kiskorában vesztette el. Dajkája Rosaleen, aki nagyon szereti Lilyt. Rosaleen harcos kiállással védelmezi a feketék jogait, ezáltal összetűzésbe kerül a városban élő elvakult rasszistákkal. Lily kezdeményezésére elszöknek Tiburonba, a kisvárosba, amely anyja emlékét őrzi. Lilyt három lánytestvér fogadja be, akik méhészkednek, és beavatják a lányt a fekete Mária-kép történetébe. 

Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete, Fordította: Barta Judit, 21. Század Kiadó, 2023

https://21.szazadkiado.hu



Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn...

Ann Patchett: Tom Lake

  Amikor egy kötetre úgy záporoznak a díjak és az elismerő szavak, mint a kerti szellőben a cseresznyevirág szirma, egy dolgot tehet az ember: maga is elolvassa a könyvet, hogy megtudja, mi végre az őrült hajcihő. Ann Patchett könyvének esetében hamar rá kell jönnie, a nagy hajcihő valójában az élet leghatalmasabb dolgainak: a szerelem, az anyai szeretet és az élet apró szépségeinek ünneplésének szól. Hétköznapjaink leggyöngédebb pillanatainak felmagasztalása ez a kötet, azoknak a pillanatoknak, amelyekre csak ritkán csodálkozunk rá, ezért nagy szerencse, hogy Ann Patchett egy egész regénnyi ódát írt róluk. A szerelem, a házasság és a családi kapcsolódások keserédes szépségét az apró részletek tökéletes megfigyelése adja a szövegben. De még mielőtt épp elérzékenyülnék, a szerző mindig ránt egyet a rekeszizmainkon: a kötet humora ugyanis egyedülálló. A történet egy cseresznyéskertben játszódik, melyben idősödő farmer anyjához és apjához a vírus miatti lezárások miatt hazatér három l...

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa...