Ugrás a fő tartalomra

Taffy Brodesser-Akner: A Long Island-i kompromisszum

„Szeretnétek hallani egy rémesen végződő történetet?” – indul Taffy Brodesser-Akner új regénye egy delejező mondattal, és az ember azonnal falni kezdi a kötet sorait. A New York Times ismert újságírójának első könyve, a Fleishman bajban van annak idején bombaként robbant, és már egy népszerű Disney+-sorozatfeldolgozáson is túl van. Taffy Brodesser Akner legújabb könyve még az előzőnél is nagyobb ambíciókkal bír: többgenerációs családi traumákat bemutató, sötét humorú társadalmi szatíra. Ahogy a New Yorker illusztrátora képileg összefoglalta: látszólag boldog család mosolygó portréja, ami körül repedezik, törik szét a képkeret. De a kötet bőven túlmutat egy családi portrén: megrendítően mutatja be, milyen lelki traumák, túlélési stratégiák mutatkoznak meg az osztálytörtetés és a gazdagság hajszolása mögött. A nyolcvanas években a szupergazdag gyárost, Carl Fletchert saját házának felhajtójáról rabolják el, miközben várandós felesége, Ruth a 6 és 8 éves fiaiknak ad éppen reggelit a házban. A férfi előkerítése, vagyis a regény eleje egy tündöklően megkomponált káosz, de a szöveg igazi tétje a folytatásban rejlik. Miként dolgozza fel érzelmileg a történteket a lélekben megtört apa? És hogyan hat mindez a családjára, mennyiben változtatja meg későbbi életüket? Vissza lehet térni a normálishoz egy olyan családban, melynek mentális működését a Lengyelországból, a pusztulás elől kivándorolt felmenők rettegései is béklyózzák? Ahol a vagyonba, mint védelmező amulettbe kapaszkodnak, amely megakadályozza, hogy a készülődő dibuk lecsapjon a családra? A kötet következő részében az emberrablás idején fiatal három gyermek felnőtt életét követhetjük nyomon: Bernard súlyosan drogfüggő forgatókönyvíró lesz, akinek karrierje elhamvadni látszik. De az ügyvéd Nathan sincs jobb érzelmi állapotban: rendre önpusztító döntésekbe sodródik. Jenny munkajogi aktivista lesz, de rajta is azt lehet érezni, amit testvéreinél: hogyan lehet megtalálni az értelmet egy olyan gazdag borjúéletben, ahol semmiért nem kell megdolgozni?

Taffy Brodesser-Akner trükkös szerző, aki már bizonyította, az élet színét és fonákját is ugyanúgy ismeri. A Long Island-i kompromisszum című könyvével pedig emeli a tétet. Egy többgenerációs család diszfunkcionalitásán keresztül mutatja be, miként omlik a fiatalabbakra az idősek hagyatéka, ha hagyják, hogy érzelmi kísértetek lakják be kapcsolataik tereit. És hogy mi a borzalmas vég, amit a narrátor a kötet elején ígért nekünk? A fejlődésképtelenség. De ha valaki azt hinné, a kötet pusztán a gazdag amerikaiak lelkileg beszűkült életéről szól, téved. Taffy Brodesser-Akner emberi esendőséget bemutató sötét humora remek atmoszférát varázsol. Ráadásul a kötet jóval több az amerikai felső osztály elfuserált életének bemutatásánál: izgalmas betekintést nyújt a Long Island-i zsidó közösség életébe és a zsidó-amerikai bevándorlók múltjának tágabb történelmi kontextusába.

A Long Island-i kompromisszum című kötet jogait már megvette az Apple TV+. A fordítás ismét Kepes János munkája.

(21. Század Kiadó)

1980-ban Carl Fletchert, a vagyonos üzletembert elrabolják a saját háza elől, összeverik, és fogva tartják, hogy váltságdíjat kapjanak érte. Egy hét se telik bele, visszaengedik a feleségéhez és a gyerekeihez, alig van rosszabb bőrben, mint amikor elrabolták. A család továbblép, folytatják a nagybetűs Amerikai Álomba illő életüket – tudomásul veszik, noha a vagyon sodorta a családfőt veszélybe, biztonságukat is ugyanez a vagyon garantálja. Most, negyven év elteltével azonban úgy tűnik, senki sem volt képes napirendre térni az eset fölött… Ebben a regényben minden benne van, ami lehetővé teszi egy amerikai zsidó család életének teljes feltérképezését: hagyományok, ambíciók, szorongások, átkok, fényes sikerek, unalom, dibukok, örökség, piramisjáték, jobb oldali tőkések, béta-blokkoló, jósok, de mindenekelőtt a kimondatlan szeretet, amely örökre egybefog egy családot.

Taffy Brodesser-Akner a New York Times Magazine állandó szerzője. Első regénye, a Fleishman bajban van (21. Század Kiadó, 2020) New York Times bestseller lett, tucatnyi nyelvre fordították le, a belőle készült minisorozatot Emmy-re jelölték.


Taffy Brodesser-Akner: A Long Island-i kompromisszum, Fordította Kepes János, 21. Század Kiadó, 2025

https://21.szazadkiado.hu 

 

 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn...

Ann Patchett: Tom Lake

  Amikor egy kötetre úgy záporoznak a díjak és az elismerő szavak, mint a kerti szellőben a cseresznyevirág szirma, egy dolgot tehet az ember: maga is elolvassa a könyvet, hogy megtudja, mi végre az őrült hajcihő. Ann Patchett könyvének esetében hamar rá kell jönnie, a nagy hajcihő valójában az élet leghatalmasabb dolgainak: a szerelem, az anyai szeretet és az élet apró szépségeinek ünneplésének szól. Hétköznapjaink leggyöngédebb pillanatainak felmagasztalása ez a kötet, azoknak a pillanatoknak, amelyekre csak ritkán csodálkozunk rá, ezért nagy szerencse, hogy Ann Patchett egy egész regénnyi ódát írt róluk. A szerelem, a házasság és a családi kapcsolódások keserédes szépségét az apró részletek tökéletes megfigyelése adja a szövegben. De még mielőtt épp elérzékenyülnék, a szerző mindig ránt egyet a rekeszizmainkon: a kötet humora ugyanis egyedülálló. A történet egy cseresznyéskertben játszódik, melyben idősödő farmer anyjához és apjához a vírus miatti lezárások miatt hazatér három l...

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa...