Ugrás a fő tartalomra

Miranda Cowley Heller: Papírpalota

Miranda Cowley Heller: Papírpalota


Az 59 éves Miranda Cowley Heller mindig is könyvek között mozgott: irodalmár családba született, testvére, Zoë Heller író, nagyapja Malcolm Cowley író, költő, kritikus volt, férje pedig forgatókönyvíró. Ő maga sokáig dolgozott szellemíróként, könyvszerkesztőként, illetve a Cosmopolitan szerkesztőjeként, mielőtt az HBO igazgatóhelyettese lett, ahol vezetésével fejlesztették a Maffiózókat, a Sírhant Műveket, a Drótot, a Deadwoodot és a Hármastársakat. Filmes szemlélete természetesen első könyvén is megmutatkozik: a szöveg erős vizualitása és a rendkívül eleven, könnyed dialógusok miatt a regény jelenetei szinte filmért kiáltanak.

Miranda Cowley Heller Papírpalota című, bemutatkozó regénye feszültségekkel, szenvedéllyel teli, intenzív légköre azonnal hatni kezd az olvasóra, melyben a múlt drámái éppolyan erősen jelennek meg, mint a testiség, illatok, színek, ízek, vagy a már-már érzékien megjelenített természet Cape Codon, az óceán partján, ahol a szerző is felnőtt.

A történet főszereplője Eleanor Bishop, aki már ötvenéves, amikor a társadalom többnyire átnéz egy nőn, és szinte nemtelenné válik az emberek szemében. Benne viszont még jócskán buzognak az álmok vagy akár kétségek. A testén ugyan vannak árulkodó jelek, melyek a korára utalnak (császármetszés és egy másik gyerekkori, tragikus műtét nyoma), de a vágyait nem hagyja eltemetni. Annak ellenére, hogy egy gyerekkori trauma után már nem érzi ugyanannak az embernek magát.

Kamaszkori szerelmével, Jonasszel, akiért annak idején annyira rajongott, és még ma is jó barátok, egy nyári estén, a cape codi családi nyaraló kertjébe kiszöknek, míg Elle férje, Jonas felesége és a gyerekek a házban vannak. A történet gyakorlatilag a megcsalás másnapját veszi végig percről percre, amikor a bűntudat és az ismétlésre való vágy keveredik, melyet a gyerekkor, tinédzserlét és fiatalfelnőtt-lét betörő emlékei szakítanak meg. A múlt hosszú éveken át rejtegetett pillanatai végül olyan erővel szakítják át a regény szövegét, hogy szinte egy retrospektív örvénybe kerülünk.  Érezzük, ha meg akarjuk érteni Elle jelenét, ahhoz meg kell ismernünk a múltját is, melynek hullámai között évek óta fuldoklik, és muszáj lesz vele együtt küzdenünk az életben maradásért az emlékek óceánjában. Kérdés, hogy nyújt-e Elle-nek valaki mentőövet, vagy titkai lehúzzák a mélybe.

A regénynek nemcsak az időkezelési struktúrája zseniális, de az érzelmi építkezése is. Kiderül, hogy a megtörtént traumák miképpen ismétlik magukat, újra és újra kitermelve a családon belüli erőszakot, vagy hogy egy fiatal kori tragédia bénító hatása miképp éri el az idősebb felnőttkort is.

A régi családi nyaraló, melyet a nagyapa annak idején Papírpalotának nevezett el: látszólag törékeny, vékony papírrétegekből készült, viszont az évek során annyira összetömörödött, mint a csont. A legsúlyosabb családi terheket, titkokat is megtartja. A papírház sérülékenysége és ellenállóképessége egyben Eleanor családjának is kettős jelképe: sokszor csak egy hajszálon múlik, hogy mikor dőlnek össze kártyavárként és mikor működnek ellenálló bástyaként a külvilággal szemben. A papírfalú családi nyaraló falai közé minden tavasszal egerek fészkelik be magukat, akár a Bishop család életébe a kimondatlan fájdalmak. Kérdés, hogy Eleanornak lesz-e ereje megszabadulni ezektől a titkoktól, ahogy az egérkölykökkel teszik, minden szezon elején, amikor kinyitják a nyaralót.

Családregény? Szerelmi háromszöget bemutató kötet? Mindegyik kicsit. De leginkább a felelősségvállalás könyve. A regény pont azt mutatja meg, miért is nehéz olyankor a döntés, amikor minden döntés rossz, vagyis épp, hogy mindegyik nagyon jó választás lenne.

(21. Század Kiadó)

Elle ötvenéves, három gyermek anyja, boldog házasságban él. Július van, a Cape Codon található családi nyaralóban, a Papírpalotában ébredeznek, Elle gyerekkora óta itt tölt minden nyarat. Ez a reggel más, mint a többi: előző éjjel Elle és gyerekkori barátja, Jonas kisurrantak a hátsó ajtón át a sötétbe, és életükben először szexeltek egymással. Közben a házastársaik gyanútlanul beszélgettek odabent. Most, a következő huszonnégy óra leforgása alatt Elle-nek muszáj lesz döntenie: megmarad a jelenlegi életében a férjével, Peterrel, akit őszintén szeret, vagy fejest ugrik a fantáziába, amire mindig is vágyott – Jonasszel gyerekkorukban is szerelmesek voltak, és egymáséi is lettek volna, ha nem alakul minden másképp egy tragikus baleset miatt, amely örökre megváltoztatta az életüket. 

A regény fokozatosan adagolja a múltbeli eseménysort, hogy átérezzük, milyen összetett a döntés, amelyet Elle-nek meg kell hoznia. A Papírpalota egyszerre gyengéd és pusztító mű, amely hitelesen ábrázolja a feszültséget, amely vágyak és méltóság között feszül, feltárva az abuzív családi kapcsolatok, kisebb gaztettek és igazi bűnök közötti összefüggéseket.

Miranda Cowley Heller: Papírpalota, Fordította Katona Ágnes, 21. Század Kiadó, 2021 

https://21.szazadkiado.hu

 

 


 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag