Miranda Cowley Heller: Papírpalota
Az 59 éves Miranda Cowley Heller mindig is könyvek között mozgott: irodalmár családba született, testvére, Zoë Heller író, nagyapja Malcolm Cowley író, költő, kritikus volt, férje pedig forgatókönyvíró. Ő maga sokáig dolgozott szellemíróként, könyvszerkesztőként, illetve a Cosmopolitan szerkesztőjeként, mielőtt az HBO igazgatóhelyettese lett, ahol vezetésével fejlesztették a Maffiózókat, a Sírhant Műveket, a Drótot, a Deadwoodot és a Hármastársakat. Filmes szemlélete természetesen első könyvén is megmutatkozik: a szöveg erős vizualitása és a rendkívül eleven, könnyed dialógusok miatt a regény jelenetei szinte filmért kiáltanak.
Miranda Cowley Heller Papírpalota című, bemutatkozó regénye feszültségekkel, szenvedéllyel teli, intenzív légköre azonnal hatni kezd az olvasóra, melyben a múlt drámái éppolyan erősen jelennek meg, mint a testiség, illatok, színek, ízek, vagy a már-már érzékien megjelenített természet Cape Codon, az óceán partján, ahol a szerző is felnőtt.
A történet főszereplője Eleanor Bishop, aki már ötvenéves, amikor a társadalom többnyire átnéz egy nőn, és szinte nemtelenné válik az emberek szemében. Benne viszont még jócskán buzognak az álmok vagy akár kétségek. A testén ugyan vannak árulkodó jelek, melyek a korára utalnak (császármetszés és egy másik gyerekkori, tragikus műtét nyoma), de a vágyait nem hagyja eltemetni. Annak ellenére, hogy egy gyerekkori trauma után már nem érzi ugyanannak az embernek magát.
Kamaszkori szerelmével, Jonasszel, akiért annak idején annyira rajongott, és még ma is jó barátok, egy nyári estén, a cape codi családi nyaraló kertjébe kiszöknek, míg Elle férje, Jonas felesége és a gyerekek a házban vannak. A történet gyakorlatilag a megcsalás másnapját veszi végig percről percre, amikor a bűntudat és az ismétlésre való vágy keveredik, melyet a gyerekkor, tinédzserlét és fiatalfelnőtt-lét betörő emlékei szakítanak meg. A múlt hosszú éveken át rejtegetett pillanatai végül olyan erővel szakítják át a regény szövegét, hogy szinte egy retrospektív örvénybe kerülünk. Érezzük, ha meg akarjuk érteni Elle jelenét, ahhoz meg kell ismernünk a múltját is, melynek hullámai között évek óta fuldoklik, és muszáj lesz vele együtt küzdenünk az életben maradásért az emlékek óceánjában. Kérdés, hogy nyújt-e Elle-nek valaki mentőövet, vagy titkai lehúzzák a mélybe.
A regénynek nemcsak az időkezelési struktúrája zseniális, de az érzelmi építkezése is. Kiderül, hogy a megtörtént traumák miképpen ismétlik magukat, újra és újra kitermelve a családon belüli erőszakot, vagy hogy egy fiatal kori tragédia bénító hatása miképp éri el az idősebb felnőttkort is.
A régi családi nyaraló, melyet a nagyapa annak idején Papírpalotának nevezett el: látszólag törékeny, vékony papírrétegekből készült, viszont az évek során annyira összetömörödött, mint a csont. A legsúlyosabb családi terheket, titkokat is megtartja. A papírház sérülékenysége és ellenállóképessége egyben Eleanor családjának is kettős jelképe: sokszor csak egy hajszálon múlik, hogy mikor dőlnek össze kártyavárként és mikor működnek ellenálló bástyaként a külvilággal szemben. A papírfalú családi nyaraló falai közé minden tavasszal egerek fészkelik be magukat, akár a Bishop család életébe a kimondatlan fájdalmak. Kérdés, hogy Eleanornak lesz-e ereje megszabadulni ezektől a titkoktól, ahogy az egérkölykökkel teszik, minden szezon elején, amikor kinyitják a nyaralót.
Családregény? Szerelmi háromszöget bemutató kötet? Mindegyik kicsit. De leginkább a felelősségvállalás könyve. A regény pont azt mutatja meg, miért is nehéz olyankor a döntés, amikor minden döntés rossz, vagyis épp, hogy mindegyik nagyon jó választás lenne.
(21. Század Kiadó)
Miranda Cowley Heller: Papírpalota, Fordította Katona Ágnes, 21. Század Kiadó, 2021