Ugrás a fő tartalomra

Werner Herzog: Dereng a világ

Werner Herzog: Dereng a világ

Herzog mindig is vonzódott a lázálmokat kergető, a valósággal makacs háborút vívó hősökhöz. Csoda, hogy amikor Japánban járt, nem a császárral akart először találkozni, hanem Hiroo Onodával, a legendás katonával, aki Japán kapitulációja után még évtizedekig folytatta a háborút. Amikor Onoda 1974-ben beszélget egy egyetemista fiúval, akinek bakancslistáján az szerepel, hogy vele találkozzon, a Jetivel és Kínában a pandákkal, nem érzékeli, hogy mekkora csodabogárnak számít. Mint ahogy a háború végének hírét sem hajlandó elfogadni tőle. A Szuzuki nevű fiú hiába győzködi, a katona közli, csak akkor hajlandó letenni a fegyvert, ha felettesétől utasítást kap erre. Amikor megkapja az utasítást, 29 évnyi látszólag felesleges, emberfeletti küzdelem után csak ennyit tud kinyögni: – Őrnagy, vihar tombol bennem.

Az apokaliptikus lelki és természeti csatákat feldolgozó rendező regénye azért is különösen szívbe markoló, mert rádöbbenti az embert, mennyire tud ragaszkodni saját narratíváihoz, az önmaga által konstruált világokhoz, még akkor is, ha a valóság földrengésszerű erővel veszi körül. Hiszen Onoda látja-olvassa a háború végét jelző, repülőből kiszórt röplapokat, talál a szigeten újságot, akár meg is érthetné a híreket, vagy azt, ami körülveszi. De nem akarja. Nem tudja.

Milyen makacs monomániával tud az ember beleragadni saját életelképzeléseibe a józan észre is rácáfolva, csak azért, hogy identitása ne remegjen meg? Werner Herzog regénye megrendítően aktuális olvasmány a 21. század önáltató társadalmaiban élő embereknek.

Mi a jobb? Saját vízióink foglyaként harcolni egy nem létező dologért, vagy rádöbbenni a valóságra, és nem küzdeni semmiért, nem hinni semmiben. A nagyszerű filmes úgy ad választ a kérdésre, hogy még több kérdést vet fel. Viszont határozott ösvényeket vág ezek továbbgondolására. Határozott és kegyetlen ösvényeket, akár Hiroo Onoda a Fülöp-szigetek Lubang nevű szigetén.

    (21. Század Kiadó)

 

A díjak sokaságával kitüntetett filmes, Werner Herzog első regényében egy japán katona, név szerint Hiroo Onoda rendkívüli történetét beszéli el, aki a második világháború lezárulása után még huszonkilenc évig védett egy trópusi szigetet. Herzogot 1997-ben Tokióba hívták, hogy rendezzen meg egy operát. Vendéglátói azt kérdezték tőle, kivel szeretne megismerkedni. Hiroo Onodával, felelte Herzog gondolkodás nélkül. Onoda nem értesült arról, hogy a harcok véget értek, és kitartott a szigeten. Herzog és Onoda egyből megbarátkoztak egymással, és órákon át beszélgettek a történtekről. A Dereng a világ Onoda hosszú háborúját örökíti meg. Elképzeli a katona abszurd, mégis eposzi nagyságrendű küzdelmét – Herzog hipnotikus stílusú szövege álmokat, dokumentarizmust és költészetet sző egybe. Nyelvezete és megoldásai azonnal ismerősek lesznek azoknak, akik filmjeit kedvelik. Modernkori robinzonád ez a regény, egy teljesen egyedülálló alkotás, amelynek végső témája, hogy miként adhatunk értelmet életünknek, és találhatunk valódi életcélokra.


Werner Herzog: Dereng a világ, Fordította Szijj Ferenc, 21. Század Kiadó, 2022

21. Század Kiadó

 

  


Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag