Ugrás a fő tartalomra

Kathrine Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen

Kathrine Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen


Az 1938-ban részletekben, újságban megjelent, náciellenes fiktív levélregény még november 9., a Kristályéjszaka előtt íródott meg, mégis pontosan megjósolta, milyen borzalmak várnak Európára. 1939-ben megjelent könyvformában is, majd Hitler betiltja, és hatvan évig szunnyad a szöveg, mire az európai kiadók is felfedezik. Az amerikaiaknak, főként Vonnegut nemzedékének olyan volt az a regény, mint a polgárháború generációjának a Tamás bátya kunyhója. Elképesztő belegondolni, hogy írásakor még csak halványan sejlettek fel a legsötétebb hitleri idők, a szerző mégis pontosan látta, mi fog történni. Amikor a Címzett ismeretlen először látott napvilágot Amerikában, a Story magazin 1938. szeptemberi számában, azonnal szenzáció lett belőle. Egy San Franciscóban élő amerikai zsidó és Németországba visszatért hajdani üzleti partnere közötti levélváltás formájában íródott, és idejekorán megmutatta az amerikai közönségnek a nácizmus mérgező voltát. A könyv szerzője így fogalmazott a műről: „Arról akartam írni, mit művelnek a nácik, és megmutatni az amerikai olvasóknak, mi történik igazi, élő emberekkel, ha elsodorja őket ez a beteges ideológia.”

A könyv története drámaian egyszerű: két műkincskereskedő, Max és Martin, akik egyben jóbarátok is, levelezést folytatnak. Egyikük zsidó származású, másikuk nem. Mindketten németek, de míg az első kiköltözik Amerikába, a másik amerikai üzletelései után visszatér Berlinbe. Hitler hatalomra törésével a két férfi között meglévő meghitt és baráti levelezési tónus egyre jobban megváltozik, ridegebbé válik. A Berlinben élő barát fogalmazási stílusa először csak távolságtartó lesz, majd mindinkább beleszövi szövegeibe a náci propagandát, teljes természetességgel biflázva fel azok borzalmas hazugságait. A barátság első töréspontja onnan fakad, amikor a berlini férfi megkéri zsidó barátját, hogy leveleit már ne otthonába, hanem a bankhivatalba küldje, jelezve, mennyire vállalhatatlanná vált számára a személye, származása. Majd a következő töréspont az lesz, amikor az amerikai barát segítséget kér német barátjától zsidó lánytestvére számára, aki Berlinben bujkál. Hogy a segítséget megkapja-e? Hogy milyen válaszlevelekkel reagál ennek a szétszakadt barátságnak és ennek a kifordult világnak az abszurd jelenségeire? A mélyen megrendítő kötetből kiderül. Mint ahogy az is, miként lehet a második világháború mindent elárasztó tragédiáiról a legfeszesebb érzelmekkel mesélni egy tökéletesen kompakt és jól komponált kötetben. „Fontos és időtlen üzenete megérdemli, hogy bérelt helye legyen a könyvespolcokon” – állítják a Címzett ismeretlen című könyvről. És ez így is van. 

(21. Század Kiadó)


„Az én nemzedékem ismeri ezt a történetet. Nekünk olyan ez a könyv a második világháború idejéről, mint a Tamás bátya kunyhója volt az amerikai polgárháború generációjának.” Kurt Vonnegut

Az itt olvasható történet először az amerikai Story magazinban jelent meg 1938-ban, majd hamarosan átvette a Reader’s Digest, hogy aztán következő évben a Simon & Schuster könyv alakban is kiadja. A fiktív levélváltás azonnal irodalmi szenzáció lett, és társadalmi vitát váltott ki. A náci Németországban betiltották, az Egyesült Államokban és egy sor európai országban a legnagyobb dicséret hangjain méltatták. A Címzett ismeretlen levélváltás egy San Franciscóban élő zsidó műkereskedő és korábbi üzleti partnere között, aki visszatért Németországba. Nyomasztó történet, amely hatása alá vonja az olvasót, és nem engedi el.

Kathrine Kressmann Taylor (1903
1996) a Címzett ismeretlen 1938-as megjelenésekor vált széles körben ismertté. Első irodalmi díját tizenegy évesen nyerte, és a pénzből egy sokkötetes lexikont vett. Világhírű műve után írt még további három könyvet és egy tucat novellát – utóbbiak közül egy bekerült A legjobb amerikai novellák antológia 1956-os kiadásába. Tizenkilenc éven át tanított kreatív írást és újságírást a pennsylvaniai Gettysburg College-ban, ahol ő volt az intézmény első állandó női professzora.

     

Kathrine Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen, Fordította Katona Ágnes, 21. Század Kiadó, 2022 

https://21.szazadkiado.hu

 

 

 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag