Ugrás a fő tartalomra

Lily King: Írók és szerelmek

Lily King: Írók és szerelmek

A kapuzárási pánikról rengeteget hallunk, de vajon foglalkozunk-e eleget a kapunyitási pánikban, vagyis életnegyedi válságban szenvedőkkel? Azokkal a lediplomázott húszas-harmincas fiatalokkal, akik két életforma között egyensúlyoznak: a kamaszkor és a felnőttkor között. Mondhatnánk rájuk könnyedén, hogy ők az örökké útkeresők csoportja, akik majd csak magukra találnak, de tagjaik évről évre egyre többen lesznek. Hatalmas szerencse hát, hogy Lily King nagy igazságok kimondásával, ugyanakkor csípős, mulattató stílusban foglalkozik az ő életükkel új regényében. Szükség van egy ilyen könyvre, főként, ha ennyire szórakoztató. 

Az Írók és szerelmek olyan, mint egy Sally Rooney-könyv, csak éppen ebben a könyvben vannak írásjelek. De Rooney kallódó, szerelmeseihez hasonlóan kellőképpen szókimondóak, sőt jó adag cinizmussal is rendelkeznek, és azt nem átallják használni is. Lily King olyan leleplező és felszabadító humorral mutatja be ezt a generációt, mint Updike, a főhős egyik kedvenc szerzője, aki egyébként még abban a harvardi egyetemi étteremben is megjelenik, ahol Casey dolgozik. A főhős élete finoman szólva sem rejt magában túl sok perspektívát: egy dohos szobában él, banánüléses bringával jár, nemrég veszítette el édesanyját és szakított szerelmével, a regény pedig, amin dolgozik, már hat éve nem tud elkészülni. Gyász, magány, diákhitel-adósság, innen szép nyerni, mondhatnánk. Mígnem a sors hirtelen két férfit is Casey útjába sodor, és ezzel két teljesen különböző lehetőséget ad az életre és az újraépítkezésre.

 (21. Század Kiadó)

 

Casey súlyos szerelmi csalódás és anyja váratlan elvesztése után tér vissza Massachusettsbe. Kétszeresen gyászol, magányos és pénztelen. Pincérnő egy harvardi elit étteremben, és egy nyirkos szobát bérel. Harmincegy évesen élete egyetlen értelme a regény, amelyen már hat éve dolgozik. Megismerkedik egy vonzó, kedves fiúval, név szerint Silasszal. Pár héttel később megjelenik az étteremben Oscar, aki özvegyen két kisfiút nevel. Casey dilemma elé kerül, és tisztában van vele: a két kapcsolat két teljesen más jövő ígérete.

Lily King öt regény díjnyertes szerzője. Legutóbbi regénye, az Írók és szerelmek 2020. március 3-án jelent meg, első novellagyűjteménye, a Five Tuesdays in Winter 2021. november 9-én jelent meg. 2014-es Euphoria című regénye elnyerte a Kirkus-díjat, a New England Book-díjat, és a National Book Critics-díj döntőse volt. A The New York Times Book Review az Euphoriát 2014 10 legjobb könyve közé sorolta. Bekerült a TIME 2014. évi 10 legjobb szépirodalmi könyvébe. Massachusettben nőtt fel.


Lily King: Írók és szerelmek, Fordította Nemes Anna, 21. Század Kiadó, 2022

https://21.szazadkiado.hu

 

  

 




Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag