Ugrás a fő tartalomra

Katy Hays: A Kolostor

Katy Hays: A Kolostor

Ann Stilwell nemrég veszítette el apját, de efelett érzett gyászát csak alig tudja feledtetni vele, hogy felvették a Metropolitan Művészeti Múzeum nyári partnerprogramjába. A vidéki, Washington állambéli városkából érkező, reneszánszkutató diplomával rendelkező lány csak a véletlennek tudja be, hogy bekerült a programba. Gyanúja hamarosan be is igazolódik, mert a program vezetője első napján közli vele, hogy félreértés történt, még sincs számára hely. Szerencséjére azonban Patrick Roland, a Metropolitan Múzeum kihelyezett múzeumának, a Kolostornak a vezetője is épp ott van. Amint meghallja, hogy a lány hét nyelven beszél, ebből több holt nyelven is, és a reneszánsz koron belül ért az asztrológiához is, nyári munkát ajánl neki a Kolostorban.

A Kolostornak nemcsak a neve középkorian misztikus, de a kinézete is: gótikus szobrok és kandeláberek között őriznek rengeteg középkori műalkotást, értékes tárgyat. Dolgoznak itt restaurátorok, tárlatvezetők, kurátorok, és egy különös kertész, Leo, aki a burjánzó, félelmetes kertet gondozza. Ebben a kertben a múzeum nyitása óta termesztenek halálos mérgű növényeket, mint a nadragulya, beléndek, mandragóra. Csoda, hogy a mandragórához nagyon is hasonló nevű, Mondray, Rachel Mondray is itt dolgozik? Vagy, hogy az egyik idős, pletykára éhes munkatársnőt Moirának hívják, mint a görög mitológiában életfonálért felelős moirákat? Nem is gondolná az ember, hogy a csillogó és modern New York szélén milyen misztikus múzeum rejtőzik.

Ide kerül Ann, egy furcsa kutatás kellős közepébe.

Rachel és Patrick egy különleges kiállításon dolgozik a múzeumnak, melynek a témája a jóslás, és ezen belül is fontos szerepet kapnak a tarot-kártyák. Ann alighogy a Kolostorba kerül, hirtelen azon kapja magát, hogy egyszer csak Rachel legjobb barátnője lesz, hogy gyengéd érzelmeket kezd táplálni Leo iránt, aki hallucinogén gyógynövényeket is árul. Annt ráadásul mind jobban érdekelni kezdi a tarot-jóslás. Sőt mintha napról-napra jobban értené, olvasná a kártyát, és beszélni kezdenének hozzá a lapok. A kiállítás időpontja, Rachel és Ann közös dolgozatának leadási időpontja egyre közeledik, de az események mind furcsábbak lesznek, míg végül egy rettenetes tragédiába torkollnak.

Mi köze van valójában a jóslásról szóló kiállításnak a tarot-hoz? Ahhoz a kártyához, melyet eleinte csak bridzsszerűen használtak, és csak később kapott misztikus jelentőséget, és kapcsolódott hozzá mágia, varázslás?  A kartomancia, vagyis a kártyákkal való okkult tevékenység annak idején olyan botrányosnak számított, hogy akadt város, ahol betiltották, mert zavarja a köznyugalmat.

A jóslás valóban megmutatja a jövőt, vagy csak az igazítja hozzá ösztönösen a tudatát és tetteit, akinek jósoltak? Kiben bízhat meg Ann a gyilkosság után, és vajon segítenek-e túlélni az ez után jövő időszakot a tarot lapjai? Katy Hays, a művészettörténész végzettségű író több képgyűjteményeen is dolgozott, és ismeri a kurátorok, kiállítások közegét. Talán ennek is köszönhető, hogy első regényével rejtélyesen izgalmas hellyé varázsolja a múzeumok világát, az erről való olvasást pedig igazi kalanddá.

(21. Század Kiadó)

Ann Stilwell nyárra jön New Yorkba, hogy asszisztensként dolgozzon a Metropolitan múzeum kurátora mellett. De aztán úgy alakul, hogy a „Kolostorba” osztják be, ebbe a kerttel körülvett gótikus múzeumba, amelyben középkori gyűjtemény található, és egy csapat kutató, akik a jóslás történetét tanulmányozzák. Ann mindent megtenne, hogy szabaduljon fájdalmas múltjától, ezért örömest beleássa magát a kutatóknak a jövendőmondás eredetéhez fűződő, extravagáns elméleteibe. Tudományos kíváncsiságnak indul, de hamar megszállottság lesz belőle, amikor Ann felfedez egy 15. századi tarot kártyapaklit. Lehetséges, hogy ez a pakli a jövendőmondás kulcsa? A Kolostorban veszélyes játék zajlik, amelynek a hatalom, a csábítás és az ambíciók jelölik ki a kereteit. Amikor ez valakinek az életébe kerül, Ann már nem szabadulhat. Megkezdődik a versenyfutás a válaszokért egy olyan világban, amelyről már nem tudhatjuk biztosan, ősi vagy modern.

Katy Hays író és adjunktus művészettörténész professzor Kaliforniában, ahol vidéki diákokat tanít Truckee-tól Tecopáig. A Williams College-ban szerzett bölcsészdoktori címet művészettörténetből, és a UC Berkeley-n szerzett PhD fokozatot. Korábban jelentős művészeti intézményekben dolgozott, köztük a Clark Művészeti Intézetben és az SF MoMA-ban, most férjével és kutyájával, Quesóval él a kaliforniai Olympic Valleyben. A Kolostor az első regénye.

Katy Hays: A Kolostor, Fordította Novák Gábor, 21. Század Kiadó, 2023

https://21.szazadkiado.hu 

 

 

 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag