Ugrás a fő tartalomra

Emma Straub: Holnap ilyenkor

Emma Straub: Holnap ilyenkor


Emma Straub, a Nem vagyunk már gyerekek szerzőjének új könyve egy lélekmelengető időutazás. A könyv főhőse, Alice beleragadt a saját, langyos kis pocsolyájába, ami egy idő után már túlságosan kellemes és biztonságos ahhoz, hogy elhagyja. Míg körülötte az évek során mindenki elköltözött, családot alapított, karriert épített, addig ő megrekedt a kamaszkora díszletei között. Van egy kiszámíthatóan unalmas, de biztos állása (a volt középiskolájában), egy csodálatos barátnője (akinek a gyerekei lekötik minden idejét), és mindig van kivel ágyba bújnia (de a kötöttségek ijesztőek). A lelke mélyén érzi, hogy nem olyan teljes az élet így. Hogy lehetne másképp. Hogy lehetett volna másképp.
Alice szeretett apja, Leonard Stern világhírű sci-fi író, és haldoklik – az okot nem tudják, a szervei sorra mondják fel a szolgálatot. Leonard Idővándorok címmel regényt írt két időutazó fiútestvérről, Alice pedig egészen a negyvenedik születésnapjáig azt gondolja, hogy az időutazás csak afféle kitaláció. Egy elázott, magányos ünneplés után felébred, és újra tizenhat éves. 1996-ot ír a naptár, és itt a lehetőség, hogy egy sorsdöntőnek hitt nap végre másképp alakuljon. Mit kezd vajon a fejben negyven, testben újra kamasz Alice a helyzettel?
Valószínűleg a legtöbben eljátszottak már a gondolattal, hogy milyen lenne visszautazni az időben és felnőtt tudással, tapasztalattal újrakezdeni az életük egy korábbi pontján. A főszereplő megkapja ezt az esélyt, és úgy dönt, él vele. Megpróbálja a lehetetlen, vagyis a múltban újraírt döntéseivel megmenteni Leonardöt. Alice folyamatosan újra- és újraírja a jövőt, de hamar világossá válik, hogy nem létezik tökéletes élet, még akkor sem, ha úgy tűnik. Minden egyes múltba utazása során közelebb kerül az apjához. Miközben igyekszik minél több időt tölteni a fiatal és életerős férfival, lassan megérti annak múltbéli döntéseit, és az is kiderül, hogy vannak dolgok, amik minden igyekezetünk ellenére elkerülhetetlenül bekövetkeznek.
A Holnap ilyenkor érzékenyen és gyengéd humorral mutat be egy szeretetteljes apa-lánya kapcsolatot. Beszél a gyászról, az elengedésről és a barátságról, miközben visszarepíti az olvasókat a kilencvenes évek jellegzetes miliőjébe. Az író New York iránti rajongása süt minden egyes oldalról, és a komoly, folyamatos önvizsgálatra késztető téma ellenére a történet úgy melengeti az olvasó lelkét, mint a jóleső tavaszi napfény.

 (21. Század Kiadó)

Alice holnap lenne negyven. Aztán reggel felébred, és 1996-ban találja magát. Újraéli a tizenhatodik születésnapját. Nem csak az döbbenti meg, milyen volt a külseje kamaszkorában, nem is az, hogy viszontlátja a fiút, akibe gimiben bele volt zúgva: legjobban az apján hökken meg, aki alig több mint negyvenévesen sármos, energikus. Így, hogy rálát élete további menetére, néhány múltbeli esemény új értelmet nyer. Ha változtathatna valamin, megtenné?
A jelenben, mi tagadás, nem boldog. Az apja kórházba került, párkapcsolata nincs. Tulajdonképp semmi vész, de ez így mégsem az igazi. Talán a múltba tett kirándulás segít rájönni, mi hiányzik?

Emma Straub The New York Times-bestseller-szerző. Regényei (The Vacationers, Modern Lovers, Laura Lamont’s Life in Pictures, All Adults Here – magyarul Nem vagyunk már gyerekek, 2021) és novelláskötete (Other People We Married) 20 országban jelennek meg. Férjével egy független könyvesbolt, a brooklyni Books Are Magic tulajdonosai.

 

Emma Straub: Holnap ilyenkor, Fordította Szabó Olimpia, 21. Század Kiadó, 2023

https://21.szazadkiado.hu 

 

 



Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag