Ugrás a fő tartalomra

Namrata Patel: Meena Dave őszinte élete

Namrata Patel: Meena Dave őszinte élete

Az örökbe fogadott Meena Dave elfogadta azt, hogy szülei nem sokat beszéltek arról, honnan került hozzájuk. Bőrszíne alapján nyilvánvaló volt, hogy nem vérszerinti gyermekük, nem tudta pontosan, hogy indiai, pakisztáni vagy bangladesi. Egy szép napon egy számára ismeretlen nőtől megörököl Bostonban egy házat, és ez a tény aztán rákényszeríti arra, hogy kicsit jobban megismerje saját gyökereit és identitását. Ebben nagy segítségére van három különös és szórakoztató indiai néni, egy irritálóan kedves férfi, Sam és az ő kutyája.
Namrata Patel érzékenyen, jó megfigyelőkészséggel és rengeteg humorral mutatja be egy fiatal nő identitáskeresését, mely a nomád fotós mindentől és mindenkitől független életmódjától vezet egy önmagára és közösségére rátaláló, és egy elköteleződésre képes életre.
Az igazi felnövés nem azt jelenti, hogy elszakadunk a szüleinktől és mindentől, amit az ő kultúrájuk és hagyományaik jelentenek, hanem azt, hogy újra rájuk találunk. Kérdés az, hogy eléggé felnőttünk-e már a felnőttséghez?
„Arra gondoltam, hogy milyen keveset tudok az indiai bevándorlásról, és hogy milyen kevés történet mutatja be az indiaiakat Amerikában az első vagy a második generáción túl. Bostonban élek. Ugyanazokon az utakon járok, amelyeken ők is járhattak, mégsem ismertem a kulturális gyökereimnek ezt a részét. Elképzeltem, milyen magányosak lehettek ilyen távol a hazájuktól, egy teljesen ismeretlen helyen. De mivel csoportosan érkeztek, talán mégis megtalálták a saját közösségüket. Ezeket a témákat akartam megvizsgálni, valamint azt, hogy milyen lehet a harmadik generációs asszimiláció. Hogyan hat egy individualista kultúra egy alapvetően kollektív kultúrára?

A Meena Dave őszinte életét nemcsak azért írtam meg, hogy bemutassam az indiai, indiai–amerikai történelem egy szeletét, hanem azért is, mert szerettem volna megmutatni, mit jelenthet elszigetelten közösséget építeni. Mivel az írás a közelmúltban lezajlott világjárvány idején született, a könyvben érintett témákat egyénként és egy közös élmény részeként is alkalmam nyílt felfedezni.
Az identitás olyasvalami, amit a legtöbben megvizsgálunk életünk egy adott pontján. Mindnyájunkra igaz, hogy jól vagy rosszul érezzük magunkat a testünkben, a bőrünkben, a közösségeinkben és a másságunkban.
Ez Meena története, de úgy gondolom, hogy mindannyiunkkal rezonál, akik elszakadtunk a kötelékeinktől, és felfedeztük a gyökereinket” – meséli Namrata Patel a kötetről.

A Kult Könyvek díszes, élfestett darabja ugyanolyan színesen és gazdagon mesél az életről, ahogyan azt a külseje sugallja, miközben magában hordozza az ígéretet, hogy még az a sárga levél is megtalálja a helyét a világban, amelyet messzire fújt a szél a fájától, ahonnan származik.

(21. Század Kiadó)


 

Meena Dave nomád fotóriporter. Nincs családja, állandó lakcíme, nem kötődik sehová, senkihez, akkor érzi jól magát, ha távolságtartó módon, a kamera lencséje mögül szemlélheti a világot. Magányos életvitele azonban feje tetejére áll, amikor örököl egy Boston történelmi városrészében található lakást. Ösztönösen el akarja adni, továbbra is utazgatni akar, de beindul az újságíró szimata: hogyan kötött ki egy idegen otthonában – érdekelni kezdi az ügy mögött rejlő sztori. Eldugott jelek vezetik nyomra, közben felbukkan három indiai származású nagynéni és egy jóképű szomszéd. Meenával egymás után csupa olyasmi történik, amiről eddig el se tudta volna képzelni, hogy megeshet vele. És az új információk birtokában muszáj feltennie magának a kérdést: voltaképp ki is ő?

Namrata Patel Bostonban él. Indiai gyökerű amerikai családba született, a diaszpóra és a kultúraköziség kérdései foglalkoztatják. Korábban élt már Indiában, New Jersey-ben, Spokane-ben, Londonban és New Yorkban.

 

Namrata Patel: Meena Dave őszinte élete, Fordította Vereckei Andrea, 21. Század Kiadó, 2023

https://21.szazadkiado.hu 


 

 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag