Ugrás a fő tartalomra

Naomi Alderman: A jövő

Naomi Alderman: A jövő

A hatalom című bestseller szerzője, Naomi Alderman új regényében a nem túl távoli és nem túl fényes jövőt festi le az olvasóknak egy nagy formátumú világvége történettel. Míg A hatalomban a nemek közötti konfliktusra hegyezte ki a cselekményt, addig A jövőben a társadalmi egyenlőtlenségekre és a természet, a bolygó elpusztítására reflektál.

Képzeljük el, hogy a világ három vezető techvállalata a mindennapjaink központi része. Nem tudunk létezni a szolgáltatásaik nélkül, egyéni és társadalmi szinten is pókhálóként fonják be az életünket, de jelenlétük pusztító az ökoszisztémára és a társadalomra nézve egyaránt. A cégek vezetői pedig a világ leghatalmasabb emberei, akiknek olyan eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésükre, amelyekkel túl tudják élni a világ pusztulását. Ez a három ember pedig alaposan felkészült a világ minden táján épített biztonságos bunkereikkel és az életüket óvó szoftverrel. Amikor eljön a nap, csak megkapják a jelzést, ők pedig repülőre szállnak, és a kiválasztott embereikkel együtt irány az egyik luxusbörtön, amíg elül a baj. De vannak, akik ezt nem nézhetik tétlenül. A beavatottak egy kis csoportja nem ért egyet azzal, hogy csak a kiválasztottak egy része élheti túl. Szövetséget kötnek, hogy megakadályozzák a világ összeomlását és a civilizáció pusztulását. Ebbe a kalamajkába keveredik bele a túlélőspecialista influenszer, Zhen, aki egy szerelmi kaland után kerül fel azok listájára, akik aranyjegyet kaptak a túléléshez. De vajon meg lehet még menteni a világot, vagy csak azoknak osztottak lapot, akik elég gazdagok?

Ha a szituáció kicsit ismerős, ez nem véletlen. Sok közös pont van a valóság és a regény fiktív világa között, könnyen kitalálható, kik ihlették a tech milliárdosok karaktereit, és senkinek sem ismeretlen a közösségi oldalak és az algoritmusok befolyásolási képessége, a mesterséges intelligencia rohamtempójú térnyerése. A történetben fontos szerepet kap a Teremtés könyve, azon belül is Szodoma és Gomora pusztulásának története, illetve egy kitalált szekta vezetőjének példázata a rókáról és a nyúlról. A borítóról is visszaköszönő két állat története fontos a cselekmény szempontjából, de elsősorban a filozófiai alapot szolgáltatja a város-vidék, gyűjtögető-vadászó népek tengelyen. Hiszen csak az egyik élhet túl – vajon a róka vagy a nyúl lesz az?

A jövő okos és pimasz könyv, amely megmutatja, hogy mi felé haladunk féktelenül robogva. És lehet, hogy nem pár tíz év múlva jön el a világvége, de az út, amelyen járunk, előbb vagy utóbb a pusztulásba vezet. A kérdés, hogy még időben találunk-e másik csapást. Alderman feszültséggel és izgalommal teli könyve megmutatja, hogy nem csak egyetlen forgatókönyv létezik, nincsen késő ahhoz, hogy ne olyan legyen a jövő, mint amit a regény lapjain lefest.

(21. Század Kiadó)


Martha Einkorn egy nagy hatalmú médiamogulnak dolgozik, aki irányítása alá akarja hajtani a világot. A mogul pénzzel kitömött cégei privát időjárást üzemeltetnek, prediktív elemzéseket készítenek, álcázott fegyvereket gyártanak, miközben a csapból is folynak a technológiai próféciák. Martha legszívesebben kiszállna, de ekkor eszébe jut a példázat a rókáról és a nyúlról, amit még gyerekkorában hallott az apjától. A példázatban rejlő figyelmeztetés tagadhatatlanul kezd beigazolódni – márpedig ha ez így van, akkor egyáltalán mennyi idő lehet hátra a jövőből?
Lai Zhen túlélőművész, akit mindenki ismer az internetről. Éppen egy bérgyilkos elől próbál megszökni Szingapúrban, amikor a telefonján aktiválódik egy szoftver, és közli, hogyan tud elmenekülni szorult helyzetéből. Mit akarnak Zhentől, akik a szoftver mögött állnak, és mi mindent tudnak még a jövőről?  
Ahogy Martha és Lai Zhen világa összefonódik, gyújtó erejű eseménysor veszi kezdetét. Martha engesztelhetetlenül tör előre, Zhent pedig a kíváncsiság hajtja – valami páratlanul szép kifejlet várja őket, vagy a civilizáció pusztulása? 

Naomi Alderman (1974) A hatalom című bestseller szerzője, amellyel elnyerte a Women’s Prize For Fictiont, és amelyet a New York Times, a Washington Post és a Los Angeles Times is beválogatott az év könyveinek listájára, továbbá Barack Obama és Bill Gates is elolvasásra ajánlott. Műveit harmincöt nyelvre fordították le. Az Engedetlenség című regényéből készült amerikai produkció főszerepét Rachel Weisz játszotta, a filmet Magyarországon A rabbi meg a lánya címmel vetítették. Íróként részt vett a Perplex City és a Zombies, Run! című videójátékok fejlesztésében. Utóbbi több mint tízmillió játékossal rendelkezik. A Bath-i egyetemen tanít kreatív írást. Londonban él. Könyvei a 21. Század Kiadónál: A hatalom, Engedetlenség.

 

Naomi Alderman: A jövő, Fordította Borbély Judit Bernadett, 21. Század Kiadó, 2024

https://21.szazadkiado.hu/



Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Ann Patchett: Tom Lake

  Amikor egy kötetre úgy záporoznak a díjak és az elismerő szavak, mint a kerti szellőben a cseresznyevirág szirma, egy dolgot tehet az ember: maga is elolvassa a könyvet, hogy megtudja, mi végre az őrült hajcihő. Ann Patchett könyvének esetében hamar rá kell jönnie, a nagy hajcihő valójában az élet leghatalmasabb dolgainak: a szerelem, az anyai szeretet és az élet apró szépségeinek ünneplésének szól. Hétköznapjaink leggyöngédebb pillanatainak felmagasztalása ez a kötet, azoknak a pillanatoknak, amelyekre csak ritkán csodálkozunk rá, ezért nagy szerencse, hogy Ann Patchett egy egész regénnyi ódát írt róluk. A szerelem, a házasság és a családi kapcsolódások keserédes szépségét az apró részletek tökéletes megfigyelése adja a szövegben. De még mielőtt épp elérzékenyülnék, a szerző mindig ránt egyet a rekeszizmainkon: a kötet humora ugyanis egyedülálló. A történet egy cseresznyéskertben játszódik, melyben idősödő farmer anyjához és apjához a vírus miatti lezárások miatt hazatér három lányu

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa