A farkasom két hétig lógott a csereállomáson, mielőtt a Torontóból érkezett új tanár megvásárolta. Az én hosszú lábú Ordasom a csipkézett bal fülével. Egy helyi prémvadász ejtette el a csapdájával, aztán eladta Csereállomás Charlie-nak, aki megnyúzta, majd kirakta a falra a megfakult MasterCard plakát mellé. Több mint 250 dollárt kért érte. A tanár alig egy hónapja van itt, karácsonykor küldte az Oktatásügyi Hivatal, hogy a rezervátumban élő gyerekeknek megtanítsa őfelsége angolját. Kapott egy kis házat meg egy parkát, szerintem magányos, mint én, és még sok tanulnivalója van. Nem tud semmit a motoros szánokról, a fegyverekről, a bozótosról, a sértésekről vagy arról, milyen veszélyes mások szemébe nézni. Látom rajta. Én talán megtaníthatnám rá. Keskeny arca van, magas és esetlen. Az én arcom kerek, és ugyanolyan jól vezetem a motoros szánt, mint Lucky Lachance. A páratlan Lucky Lachance, a nagybátyám minden héten négy napot távol van. Tudja, hogy valami nem stimmel, mert mostanába...
A koncert napján, péntek délután sok szerencsét kívántam Bradnek. Az irodai ablakomból lát t am, amint kilép az épületből és le sétál a Sunset Boulevard-on a Whisky A Go Gó-ig, majd kipakolja a cuccaikat a bandával. Enyhe bűntudatot éreztem. Igaza volt. Támogatni szerettem volna Bradet, úgyhogy lemondtam a programomat, vettem egy szelet pizzát, és odasétáltam a jegypénztárhoz. – Rajta kell, hogy legyek a Xero listáján – mondtam a csajnak , akinek egy Raggedy Ann tetoválás virított a karján, amint éppen szíven szúrják. – Nincs vendéglistánk a Xero számára – mondta anélkül, hogy felpillantott volna. – Tíz dollár a belépő. – Ő bejöhet – szólt közbe a kidobó fiú , é s már benn is voltam a szinte teltházas helyen. A System of a Down előtt léptek fel , akiket éppen leszerződtetett Rick Rubin, valamint az SX-10 előtt, amelynek tagja volt Sen Dog a Cypress Hillből. Los Angeles új zenei szcénája az orrunk előtt alakult ki a System, az Incubus, a Static-X, a Snot, a Hoobastank és mások me...