James Ellroy: Ez a vihar (részlet)
Visszaemlékezés.
Máig a hatása alatt állok. Az akkortól mostig tartó láz nem ereszt. Vén vagyok, az egyetlen élő tanú. A maestro rám hagyta a zongoráját és a kottát, amit Oroszországból csempésztünk. Mindent pontosan látok, jól emlékszem. A sok gyakorlásnak hála, erős maradt a kezem.
A zongoránál ülve komponálok. Az improvizáció beindítja az emlékeket. A szavak meg a zene életben tart és megerősít: megtagadom a halált.
A háború.
Az eső.
Az arany.
Los Angeles és Mexikó. Az ötödik hadoszlop.
Nem halok meg, míg élem ezt a történetet.
Mennyei dörgedelmek/Charles Coughlin atya/XERB rádió, Los Angeles. Illegális rádió: Tijuana, Mexikó.
1941. december 30., kedd
Jó estét és bienvenidos, megkésve bár, de Feliz Navidad, és ne felejtsük el azt se, hogy próspero año y felicidad, ami azt jelenti, hogy boldog új évet, és rögtön be is vezeti a mai adás témáját: Mexikó és a háború. Mert mi háborúba indulunk, hallgatóim, amerikai polgártársak, pedig – biztos, mint a halál – nem nagyon akartuk ezt az egészet.
Beszéljünk végre komolyan. Es la verdad, ahogy a mexikói kuzinok mondják. A zsidók fundálták ki, nincs semmi haszna, mégis, már 23 teljes napja kénytelenek vagyunk a nőket erőszakoló orosz vörösök oldalán harcolni az őszintén sokkal rokonszenvesebb nácik ellen. Már ez önmagában kínos és káros, de elnökünk, a bibsik bábja, Franklin „Átrázó” Rosenfeld nem enged, és nekünk a Führer, a hős Jefe lett az ellenségünk. Igazából nem ez a lényeg – most a japcsik úgyis lefoglalnak minket.
Tehát kanyarodjunk Mexikó felé – ahol szuperek a señoriták, és igazi, GÁTLÁSTALAN jefék az urak.
Mexikó állítólag „BÜSZKÉN KATOLIKUS”, hát nem igaz, barátim? Ráadásul VALLÁSOS KÖZTÁRSASÁG, ANTIVÖRÖS és KÖTELESSÉGTUDÓAN HÍVŐ. Jó… de ez a kép a viharos 20-as évek és Presidente Plutarco Calles visszataszító vörös elnökségének ideje óta teljes tévedés, és fájdalmasan felháborító.
Adat: Calles a vörös ruszkik ötéves tervéről mintázva hatéves tervet vezetett be a társadalmi és politikai reformokra.
Adat: Calles elszánta magát, hogy véget vet a katolikus egyház befolyásának: betiltotta a nagy vallásos ünnepségeket és körmeneteket, „munkásszövetkezeteket” hozott létre, hogy szembeszálljon az ipari kapitalizmus állítólagos túlkapásaival, és még szekulárisabbá tegye a mexikói politikai közeget, nem törődött vele, mit akar a makacsul KATOLIKUS mexikói nép.
Adat: a katolikus püspököket eltiltotta a nyilvános istentiszteletektől.
Adat: Calles „vörösinges” verőlegényei számtalan templomot dúltak fel egész Mexikóban.
Adat: papokat gyilkoltak, apácákat erőszakoltak meg, a püspökök Dél-Amerikába menekültek, és a misék titokban zajlottak.
Adat: Kóros Calles utódja a bénán balos Lázaro Cárdenas lett. Kiszámíthatatlan volt és elkényeztetett, de kevésbé gonosz. Antiklerikális programjában még ott bujkált a gyáva sztálinizmus, de nem bűzlött annyira. Viszont továbbra is gyilkoltak papokat és erőszakoltak apácákat, a helyi zsarnokok zárva tartották a templomokat, és ördögi módon tiltották a misézést.
Adat: ezek a szokások a mostani Presidente, Manuel Ávila Camacho alatt sem változtak, pedig ő balközépnek nevezi magát, értsd: mellébeszél a muchacho!
És már el is jutottunk a cristerókhoz – a totálisan tisztességes KATOLIKUS ellenálláshoz.
Az aranyingesek: nem a Calles–Cárdenas–komcsi vörösinges fajtából valók. Fegyveres egységeik szemet akartak minden szemért, vörösingeseket öltek, komcsi komisszárokat meg alávaló apparatcsikokat lincseltek, és nem kevés vörös férget élve égettek meg.
A cristerók virágkora Calles alatt jött el, Cárdenas alatt bujkálniuk kellett. ’37-ben egy csodás átváltozás során Unión Nacional Sinarquista lettek.
A szinarchizmus azt jelenti: „anarchia nélkül”. A szinarchizmus a katolikusgyűlölő balosok ellen induló általános támadást jelenti.
Földalatti Untermenschek kényszerítik ki Camacho Presidente ateista programját; a szinarchisták viszont szemkápráztató ellentámadásba lendülnek. És egyre többen vannak. Az egységbe forrt, katolikus-szekuláris ország számára térítenek. Néha fascista, néha náci a gúnynevük – de ez csak a vörösök hangoskodása. Igen, tényleg a spanyol falangistáktól származnak, és Francisco Franco Generalissimo hősies polgárháborús győzelme ringatta a bölcsőjüket. De most, hogy az Egyesült Államok belesodródott egy mindent felemésztő, globális konfliktusba, és Mexikó ott van országunk legdélibb csücskénél, vajon a zöldinges szinarchisták vállalják-e kialakuló tengelyhatalom-ellenes és nacionalista vörösellenes világhatalmunk támogatását?
Adat: Mexikó egyelőre „semleges” maradt a háborúban.
Adat: Camacho Presidente ’41 augusztusában bezáratta a német konzulátust, de hagyta, hogy sok tengelyhatalom-párti fritz és japcsi induljon Méjico felé.
Most pedig jöjjön Alsó-Kalifornia.
Alsó-Kalifornia színesre nyalt földnyaláb délen, pont a mi San Diegónk alatt. Egyben a fasiszta-kommunista ravaszkodás melegágya. Sok japcsi él ott. A mexikói állami zsaruk azt gyanítják, hogy jó pár japcsi tengeralattjáró horgonyoz Alsó-Kalifornia partjainál. Állítólag titkos japcsi légi bázisok is épülnek, hogy onnan támadják az USA kikötőit és Los Angeles-környéki hadiüzemeit.
Most pedig jöjjön Salvador Abascal, a szinarchisták főnöke!
Señor Abascal es muy católico. Ő a szinarchisták lelke és esze, és büszkén viseli a zöld inget. Mint a legtöbb szinarchista férfi, ő is egy kis SH-t, valamint a két betűt gyűrűként körülölelő kígyót tetováltatott a jobb hüvelyk- és mutatóujja közé. Harmincegy éves, jóképű – és úgy tűnik, Camacho Presidente fél tőle.
Adat: Mexikóban és az USA-ban egyre több a szinarchista.
Adat: Camacho, a pöcegödrök pátriárkája Alsó-Kalifornia déli részén, a Magdalena-öböl mellett akkora területet adott nekik, ami épp elég egy táborhelyhez. Vajon elkülöníti őket, vagy fontos feladatot szán nekik?
Az Amerikai Katonai Hírszerzés emberei nagyon készülnek valamire Alsó-Kaliforniában. Utánanéznek, mi a politikai helyzet, és ahogy itthon internáljuk a japcsikat, ugyanúgy összeszedik az ottaniakat is. De mire megy ki a játék? Véget vet végre Mexikó ennek a semmilyen semlegességnek, és beleveti magát velünk a bunyóba? Bármily rémisztő, Amerika jelenleg a rohadt ruszki vörösök szövetségese a tökös, bár gonosz nácik ellen. Együtt bukik a mexikói peso és az amcsi dollár, hogy egy új, aranyalapú gazdaság győzzön? És mi a helyzet azokkal a hírekkel, amelyek szerint a nácik és a ruszkik horogkeresztet meg sarlót és kalapácsot kovácsolnak aranyrudakból?
Amerikai hermanos és keresztény polgártársaim! Mexikó a mi gyönyörű partvidékünk déli kapuja! Lehet, hogy csapzott babzabálók törnek át a határon, hogy diverzáns akciókkal kínozzanak minket? Lehet, hogy a szinarchista hősökből új népfölkelők lesznek, és segítenek rajtunk?
Fordította: Dési András György
1942. január. A Pearl Harbor-i támadás megrázza és meg is őrjíti Amerikát. Los Angeles a háború és a faji gyűlölet lázában ég. A városban folyamatosan ömlik az eső, egy szörnyű vihar megégett hullát mos ki egy golfpálya füve alól. A Los Angeles-i Rendőrség nyomozói rutinügyként kezelik az esetet, ám hamarosan rájönnek: csak akkor találhatják meg a gyilkost, ha két másik, évek óta megoldatlan bűnténnyel is boldogulnak, és kiderítik, ki ölte meg két társukat a város rossz hírű környékének egyik legrosszabb hírű házában.
James Ellroy új regénye ott folytatódik, ahol a Perfídia véget ért, és sorra bukkannak fel a jól ismert szereplők is. Dudley Smith őrmester, aki náci szimpátiái ellenére a katonai titkosszolgálat századosa, már szinte csak a saját szakállára dolgozik, és egyre tébolyultabban látja a világot. Elmer Jackson, a korrupt és cinikus zsaru lányokat futtat, és a rendőrfőnök megvesztegetési ügyeit intézi. Joan Conville hadnagy a maga útját járja: a háborúban csak a meggazdagodás lehetőségét keresi. Hideo Asida törvényszéki szakértő pedig lassan rádöbben, hogy nem sokáig fogja tudni elkerülni az internálótábort…
A háborús L. A. őrült forgatagában nincs, aki ne volna bűnös: a zsaruk legalább olyan mocskosak, mint a bűnözők. Vad vágyak, mohóság, kapzsiság, hazugság mozgatja a szereplőket, akik a megállíthatatlanul tomboló világháború kulisszái között vívják saját háborúikat. A második L. A. Quartet újabb darabja James Ellroy eddigi legvakmerőbb regénye. Egyszerre vad és szaggatott, lágy és elégikus – és mindig gátlástalan.
James Ellroy 1948-ban született Los Angelesben. Ő a szerzője az L.A. Quartetnek – Fekete Dália, A nagy sehol, Szigorúan bizalmas és Fehér jazz – és az Underworld U.S.A. trilógiának – Amerikai tabló, Az élet ára és Blood’s A Rover. Ez a hét regény számos díjat nyert, és nemzetközi bestsellerekké váltak. Ellroy jelenleg Los Angelesben él.
Az Ez a vihar a második L.A. Quartet második kötete.
James Ellroy: Ez a vihar, Fordította Dési András György, Jaffa Kiadó, 2021