Ugrás a fő tartalomra

Pablo Picasso: Versek

Pablo Picasso: Versek

Éditions Le Cherche Midi 

– válogatás Pablo Picasso verseiből Androula Michael előszavával –


Pablo Picasso versei 2005-ben jelentek meg először egy nyomtatásban Androula Michael művészettörténész, kurátor válogatásában, a francia Cherche Midi könyvkiadó gondozásában.

„Azt mondják írsz. Rólad bármit el tudok képzelni. Ha egy nap valaki azt állítaná, hogy misét celebráltál, azt is elhinném.” írta Picassónak édesanyja, amikor a művész 1935-ben, 54 évesen írni kezdett. Az írás útkeresésként indult a magánéleti- és alkotói válságból kiutat kereső művész számára, aki ettől az évtől kezdve tudatosan és következetesen foglalkozott költészettel. Egészen 1959-ig napi rendszerességgel írt franciául és spanyolul ebből az évből származik utolsó irodalmi műve. Három színművet és több, mint 350 verset hagyott az utókorra. A magyar olvasóközönség eddig színdarabjait ismerhette meg: 1988-ban a Helikon Kiadó gondozásában, Tamkó Sirató Károly és Tellér Gyula fordításában jelent meg a Telibe viszonzott vágyakozás és a Négy kislány című színdarab.

Picasso szövegei egymásból kiinduló és egymásra épülő variációk személyes témákra. Lírai művei a különböző művészeti ágak határait feszegető, és a köztük egyensúlyozó művész ötleteinek játékos lenyomatai. Egyes verseit egy lendülettel, szinte egy tollvonással vetette papírra, és később sem javította őket. „Bármit belefestek a műveimbe, amit csak akarok; úgy kell a dolgoknak, rendeződjenek csak el egymás között.” A szövegeihez sem viszonyul másképp: folyamként, központozás nélkül születnek, ritmikájuk, textúrájuk, színük van, de lineáris olvasatuk nem lehetséges.

Picasso plasztikus anyagként kezeli a nyelvet, gyúrja, lebontja, újra összegyúrja, felszabadultan játszik a szavakkal, a szintaxissal. Egyes verseiben a csapongó asszociációk a szürrealizmus automatikus írásának gyakorlatát idézik, de legalábbis annak látszatát keltik, viszont a kötetben megjelenő fac simile oldalak ennek ellenkezőjét, a tudatos választások, korrekciók, javítások sorozatát rögzítik, ezek egy hagyományosabb, a kompozícióra és a rímekre is érzékenyen ügyelő költői tevékenységről árulkodnak. A fac simile oldalak már-már maguk is grafikai művek, a szövegek, sorok elrendezésében a képzőművész formaérzéke a mérvadó: egyes versek képpekké válnak, ahogy Picasso papírra írja, rajzolja őket. Picasso, a költő a szövegekhez vissza-visszatérve alakította a képzőművészi látásmódot élénken tükröző, (túl)burjánzó, kísérletező verseit. Szenvedéllyel adta át magát a költői munkának, versei életművének szerves, eddig feltáratlan részét, amelyben a művészi kifejezésmódok kiegészítik egymást: „Végtére is, a művészetek egy egészet alkotnak; írhatunk egy festményt szavakból éppúgy, ahogy érzeteket festhetünk egy versbe.”

A Jaffa Kiadó gondozásában megjelenő verseket három kiváló, tapasztalt műfordító, Bognár Róbert, Gulyás Adrienn és Imreh András tolmácsolásában ismerhetik meg magyarul az olvasók.

 (Jaffa Kiadó)

Kevesen tudják, hogy Picasso nemcsak az ecsettel bánt mesterien, de nagyszerű költő is volt. Ötvenöt éves korában kezdte leírni azt a „több száz verset, amely benne szunnyadt”; 1935 és 1959 között több mint négyszáz verset és három színdarabot írt. Bár a költészetben kezdőnek számított, a festőként rá jellemző művészi szabadság a verseiben is megjelenik nyelvi és vizuális szempontból egyaránt, így lendületes írásképe és gyakran rendezetlennek tűnő kéziratai csodálatos rajzokká válnak. Francia nyelven írt verseinek első antológiája a legjelentősebb és legszebb szövegeit tartalmazza, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk a művész gazdag és fantáziadús univerzumának lényegéhez.


Pablo Picasso: Versek, Fordította Bognár Róbert, Gulyás Adrienn, Imreh András, Jaffa Kiadó, 2022

https://jaffa.hu




 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag