Ugrás a fő tartalomra

Ferenc pápa: Álmodjunk együtt

Ferenc pápa: Álmodjunk együtt

Ferenc pápa mindig is érzékenyen kísérte figyelemmel a világ ügyeit, és soha nem volt rest szóval és cselekedetekkel dolgozni a megújulásért. Fogyhatatlan tettrekészsége a koronavírus idején arra sarkallta, hogy lelki támaszt nyújtson hívőknek és nem hívőknek egyaránt. Az olvasmányos és rendkívül szemléletesen megírt kötet azonban túlmegy azon, hogy csak hittel és reménnyel termékenyítse meg a gondolatainkat. Cselekvésre ösztönöz, és felhívja a figyelmet arra, hogy a válság egyben lehetőség, amellyel tudnunk és akarnunk kell élni. Az Álmodjunk együtt – Út egy jobb jövő felé című kötet tehát nemcsak karácsonyi ajándéknak kiváló, de sokáig helye lesz az olvasmányaink között. Inspirál, szolidaritásra ösztönöz, és segít abban, hogy elinduljunk egy új ösvényen. Az úton, az emberiség jobb jövője felé.

A kötet hitelességét a számtalan teológiai magyarázaton kívül a pápa személyes élményei és tapasztalatai adják. Ferenc pápa felveti, hogy COVID-válságot anélkül is át lehet élni, hogy elkapná az ember a koronavírust. A saját életében három ilyen alkalom volt: amikor fiatalon kórházba került, és tüdejének egy részét eltávolították, illetve Németországban és Córdobában, amikor megkísértette a magány. Hangsúlyozza, hogy a válság a leállás, megtisztulás, újraépítkezés ideje is, amikor megrostáltatunk, és kiderül, kinek mekkora a szíve. Gondolkodása egyszerre konzervatív és nagyon radikális, hiszen míg az abortuszt, eutanáziát és halálbüntetést elutasítja, addig határozottan kiáll a környezetvédelem mellett, a nők szerepét illetően, a fegyverkezés ellen, sürgeti a gazdasági korszakváltást, és valóban keresztényi alapon ítéli meg a migrációt.
Kiemeli, hogy bolygónk megóvása tekintetében az utolsó utáni pillanatban vagyunk, ezért egyfajta ökológiai megtérésre van szükség. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a világot jelen pillanatban nemcsak a koronavírus, de rejtett pandémiák is sújtják, mint például a családok szétesése vagy az eldobható kultúra terjedése. A harcosságáról ismert jezsuita rend tagjai közül kikerült Ferenc pápa ugyanakkor gyógyító szándékkal nyúl a világ fájdalmainak gócpontjaihoz, szelíd határozottsága pápai névadóját, Assisi Szent Ferencet idézi. A kötet mondatai erőt adnak a bizonytalanoknak és meglágyítják a keményszívűeket. A világ egyik legnagyobb válsághelyzetében Ferenc pápa gondolatai igazi mentális menedéket nyújtanak, melyekre úgy kapaszkodhatunk fel, mint Noé bárkájára.

(21. Század Kiadó)

 
 
Az Álmodjunk együtt egyedi, kivételes mű, amelynek üzenetét Ferenc pápa ebben a formában akarta eljuttatni minden egyes olvasójához.

Ferencet éppúgy tisztelik a nem katolikusok, mint a Dalai Lámát a nem buddhisták.

Közös élményünket, az idei vesztegzárat használja ugródeszkának, hogy rámutasson, miként lelhetünk békére, és hogyan érhetünk el változást válságos időkben.
Könyve személyes vallomás. Soha pápa még nem engedte az olvasóit ennyire közel magához – részletesen beszámol három személyes epizódról, amelyek során egy-egy válság átformálta az életét. Precedens nélküli, hogy egy egyházfő ilyen kendőzetlenül vegye számba a világunkat markában tartó gonoszság formáit: a kapitalista tőkefelhalmozást, a szociális védőháló finanszírozásának csökkentését, a női egyenjogúság sárba tiprását, a felelőtlen környezetpusztítást stb.
A pápa több évtizedes vezetői tapasztalatára hagyatkozva mutatja meg, hogyan foghatunk össze mi, emberek, annak ellenére, hogy különböző dolgokban hiszünk és máshol élünk. Tanításából leszűrhetjük, miért és hogyan igyekezzünk korlátozni a nagyvállalatok és a politikusok túlterjeszkedő hatalmát, hogyan tegyünk a környezetvédelemért, és milyen eszközökkel próbáljuk meg kiemelni embertársainkat a nyomorból. Ferenc pápa a koronavírus okozta válság során szakértőkkel ült össze, hogy meghallgassa őket, innen erednek tanításai.
Bár megjelentetett már több ezer hosszabb-rövidebb művet, az Álmodjunk együtt Ferenc pápa legszemélyesebb alkotása, amelyben míves stílusban, mégis erőteljesen buzdít mindannyiunkat cselekvésre, és a korábbiaknál érzékletesebben tárja fel tapasztalatait és nézeteit.

Jorge Mario Bergoglio Buenos Airesben született 1936. december 17-én, a felmenői olasz emigránsok voltak. 1969-ben szentelték pappá a Jézus Társasága szerzetesrendben (a jezsuitáknál), 1992-ben avatták püspökké. 1998-ban Buenos Aires érsekévé választották, 2001-ben pedig bíborossá. 2013 márciusában jelentették be, hogy Róma püspöke, a katolikus egyház 266. pápája lett.

Ferenc pápa: Álmodjunk együtt, Fordította Simonyi Ágnes, 21. Század Kiadó, 2020
    
https://21.szazadkiado.hu/

 

 

 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag