Ugrás a fő tartalomra

Shunmyo Masuno: Nyugalom

Shunmyo Masuno: Nyugalom 48 lecke a kiegyensúlyozott élethez


Zen buddhista szerzetes lévén számtalan emberrel beszéltem már a problémáikról. Végtelenül sokféle alakot öltenek ezek a gondok, de ha osztályoznom kellene őket, a legtöbbjük valamilyen szorongás, aggodalom, kétség alakjában jelentkezik. Figyelmesen hallgatva a különféle bajokat, a következőt vettem észre: szinte nincs olyan probléma, amely mögött ne valamilyen téves észlelés, hibás feltevés, helytelen benyomás vagy képzelt félelem rejlene. Merem állítani, ezek a félelmek nélkülöznek bármiféle valóságalapot. „Hogyan tekintheted ilyen jelentéktelennek a problémám – kérte számon egyszer tőlem valaki –, amikor nem neked kell megküzdened vele?” Vagy: „Annyit idegeskedem, hogy már enni sem tudok!” Kicsit hasonló ez az állapot ahhoz, amire a japán szólás utal: szellemet lát a mezőn, ahol száraz japánfű hajladoz. Más szóval, nincs értelme szellemektől félni, hiszen csak fonnyadt indák azok. Így van ez azokkal a dolgokkal is, amelyek gúzsba kötnek bennünket és lehúzzák a szellemünket. Nézzük tárgyilagosan: legtöbbször árnyaktól rettegünk. A zenben a gyakorláshoz tartozik, hogy megismerjük a zengónak nevezett szólásokat, közmondásokat. Az anekdotákból, régi iratokból származó zengók segítenek megérteni a zen bölcsességét és gyakorlatát. A könyvben több helyen találkozhatsz majd velük, és a kötet végén sorrendben össze is gyűjtöttük őket. „Teljes szíveddel egyél és igyál” – ez is egy zengo, amely arra tanít, ne hagyjuk, hogy felesleges dolgok elvonják a figyelmünket. Ha épp teázol, figyelj csak a teázásra, ha eszel, figyelj csak az evésre. Mindez teljesen kézenfekvőnek tűnhet, de ha ügyelünk rá, hogy a gyakorlatba is átültessük ezeket a szokásokat, képesek leszünk az itt és mostra összpontosítani. Amint ezt sikerül megvalósítanunk, megóvjuk magunkat a felesleges idegeskedéstől, és elménk is lecsillapodik. Ahelyett tehát, hogy azon aggodalmaskodnánk, mit hoz a jövő, koncentráljunk csak az itt és mostra. A lényeg a szabadság, az elengedés, a hátrahagyás... Így már képesek leszünk élvezni nyugodtabb, lazább, pozitívabb önmagunkat.

(21. Század Kiadó)

Félsz? Tartasz valamitől? Szorongsz? Shunmyo Masuno könyvéből kiderül, hogy aggodalmaid többsége egyszerűen nem igazolódik be. Gondolj bele: hányszor fordul elő, hogy a mindennapjaidat megmérgezi egy rossz sejtelem, de amitől féltél, végül nem következik be! Az életedet jobbá, szebbé, élvezetesebbé teheted pusztán azzal, hogy megszabadulsz felesleges félelmeidtől.

Ne hasonlítsd magadat másokhoz – a nyugtalanságod oroszlánrésze máris elillan;

Szabadulj meg a felesleges dolgoktól, a lehető legegyszerűbb életet éld;

Ne keresgélj, ne rohanj, ne hagyd, hogy megszállottságok legyenek úrrá rajtad;

Értelmezd pozitívan a dolgokat – egyedül rajtad múlik a döntés, hogy boldog vagy, vagy
boldogtalan;

Ne áraszd el magadat túl sok információval;

Szállj ki a versengésből – a zen így kerüli a stresszt;

Aggódás helyett inkább cselekedj – ezáltal kétségtelenül jobbra fordulnak a dolgok. 

Ez a könyv eszköz, amelynek 48 leckéje és csaknem 30 zen szólásmondása segít abban, hogy elfogadd magadat, és örömödet leld a korábbinál nyugodtabb, higgadtabb, pozitívabb énedben. 

Shunmyo Masuno egy négyszázötven éves zen buddhista templom főpapja Japánban, és díjnyertes zen kerttervező, aki világszerte kap megbízásokat ügyfeleitől. Japán egyik vezető művészeti iskolájában környezettervezést oktat. Számos helyen adott már elő, egyebek között a Harvard Egyetem dizájntovábbképző szakán, továbbá a Cornell és a Brown Egyetemen. Könyve elméletek helyett praktikus, egyszerű gyakorlatokat ajánl: tanácsaival apró lépésekben, finoman hangolja át a gondolkodásunkat.

 

Shunmyo Masuno: Nyugalom, Fordította Laik Eszter, 21. Század Kiadó, 2022

https://21.szazadkiado.hu 

 

 

 

 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag