Ugrás a fő tartalomra

Christina Lauren: A lelkitárs-egyenlet

Christina Lauren: A lelkitárs-egyenlet
 

Méghogy egy hétéves gyermekét egyedül nevelő anyukára, Jessre ne találhatna rá a szerelem! Igaz ugyan, hogy a főiskola óta, amikor teherbe esett, és gyermeke apja elhagyta, már nem feküdt az ágyában más a lányán kívül, de ki tudja? Igaz ugyan, hogy szabadúszóként annyira leharcolt pulcsiban jár a kedvenc kávézójába dolgozni, mintha egy barlangban home office-olna, de ki tudja? Igaz ugyan, hogy az alváshoz is csak kinyúlt pólót és jóganadrágot hord, és lélekben is kicsit eltemette magát, de ki tudja? Igaz ugyan, hogy elemzőként jobban hisz a számokban és a tudományban, mint a spontán érzelmekben vagy a végzetben, de ki tudja?

Amikor a kávézóban megszólítja barátnőjével a maguk között csak Americanónak (mert minden nap pontban fél 9-kor érkezik, és Americanót rendel) nevezett sötét hajú férfit, még nem sejti, hogy a tudomány és az érzelmek egyszerre találnak rá. A Kromantika társkereső szolgáltatást kifejlesztő tudós ugyanis elhívja Jesst és barátnőjét, hogy adjanak genetikai mintát a laboratóriumban, hogy nyálmintájuk által bűvülhessen a társkereső adatbázis.

Azt azonban sem a két nő, sem maga dr. River Peña nem gondolta volna, hogy Jess és River DNS-mintájuk alapján 98%-ban illenek össze, vagyis gyémántegyezést mutatnak. Ami azt jelenti, hogy különlegesen nagy esélyük van a boldog és tökéletes szerelemre. Csak kár, hogy a férfi olyan ellenszenves és elviselhetetlen.

A Christina Lauren néven publikáló szerzőpáros a Nem mézes hetek után ismét fergeteges romkomot kevert ki kémcsövében, melyben tudományos pontossággal adagolják a humort és az érzelmeket. Sikerük titka abban rejlik, hogy megmutatják, milyen, ha a szerelem laboratóriumában a sors kísérletezik velünk. Mindezt olyan életismerettel és életszeretettel teszik, hogy még az is élvezettel olvassa regényüket, aki jobban hisz a DNS-ek valóságában, mint a szív és lélek egyenleteiben.

(21. Század Kiadó)



Hol van a határ végzet és tudományos kutatás között?

Jess Davis gyermekét egyedül nevelő anya, aki boszorkányos ügyességgel mozog az adatok és statisztikák világában. De hiába a sok számítás és kalkuláció, egyvalamire nem tudja rávenni magát: hogy újra randizni kezdjen. Rengeteget dolgozik, hogy mindenük meglegyen, és az élete nem könnyű... ha őszinte akar lenni, igencsak magányos.

Jess értesül a Kromantika nevű, frissen felkapott társkereső cég ajánlatáról: adatbázist hoznak létre, hogy DNS-vizsgálat alapján találják meg mindenkinek a lelki társát. Ha ez igaz, akkor a Kromantika alapjaiban változtatja meg a társkeresést, hiszen valami egzaktra épít. Ezzel Jess is tud azonosulni. Legalábbis azt hitte, hogy tud. A teszt ugyanis kimutatja, hogy 98%-ban összeillik a Kromantika egyik alapítójával, bizonyos dr. River Peñával. Jess ismeri dr. Peñát, ezt a merev, konok figurát, és biztos benne, hogy nem ő a lelki társa. De a Kromantika pénzt kínál neki arra az esetre, ha hajlandó jobban megismerkedni a férfival. Jess szkeptikus, de nincs abban az anyagi helyzetben, hogy visszautasítsa a nagyvonalú ajánlatot. A 98%-os összeillés gyémánt fokozatú egyezést jelent. A cég promóciójában Jess és dr. Peña álompárrá válnak, ők az élő példa a Kromantika módszerének sikerességére. Miközben egyik bemutatkozó rendezvényről a másikra rángatják őket, Jess lassan ráébred, belül talán másmilyen ez a tudós, mint amilyennek eddig hitte.

A könyvet valójában nem egy ember írta, hanem egy szerzőpáros, akiknek keresztnevéből áll össze a Christina Lauren név. A két alkotó, Christina Hobbs és Lauren Billings nemcsak szerzőtársak, de egymás legjobb barátai is, akik régóta rajonganak a romantikus regényekért. Könyveik olyan népszerűek, hogy New York Times, USA TODAY és #1 Internationally bestsellerekké váltak.

 

Christina Lauren: A lelkitárs-egyenlet, Fordította Lévai Márta, 21. Század Kiadó, 2022

https://21.szazadkiado.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ Kevesen mondhatják el magukról, hogy mindössze harmincévesen világszerte ismert írók, de Sally Rooney egyike ezeknek a szerencséseknek. A Baráti beszélgetések és a Normális emberek című bestsellerek szerzője szeptemberben jelentkezik új regényével, a Hová lettél, szép világ gal, amely ezúttal is a milleniálok szerelmi életével, társadalmi- és egzisztenciális problémáival foglalkozik. Sally Rooney szó szerint berobbant az irodalmi életbe, nevét Donna Tartt és Zadie Smith mellett emlegették, de megkapta a Snapchat generáció Salingere címet is, ami amiatt is ironikus, hogy Sally Rooney konzekvensen elzárkózik a közösségi média használatától. Őt nem fogjuk megtalálni Instagramon, hogy belessünk a dolgozószobájába, a Twitterről is törölte magát néhány éve, ahogyan a TikTok pár perces videóiban sem fogjuk viszontlátni. Pedig igény lenne rá. Világhírt meghozó könyve, a Normális emberek szó szerint Instagram sztárrá lett, hála a külföldi bookstagrammerekn

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet)

Marie Aubert: Felnőtt emberek (részlet) Két héttel ezelőtt Göteborgban jártam, egyedül mentem, vonattal utaztam, szállodában aludtam, és reggel átsétáltam a néhány utcatömbnyire fekvő termékenységi klinikára. Úgy nézett ki, mint bármelyik kórház, csak szebb volt, és világosabb, nagy cserepekben jukkapálmák sorakoztak, a falakon pedig anyákat és csecsemőket, madarakat és tojásokat ábrázoló, megnyugtatónak szánt képek lógtak. Az orvost Ljungstedtnek hívták, a rendelője az utca túloldalán álló edzőteremre nézett, láttam a súlyokat emelgető és futópadokon gyalogló embereket. Az orvos svédül ejtette ki a nevemet, nem Idának, Eidának hangzott, az i hang valahonnan a torka mélyéről jött, közben a billentyűzetet pötyögtette, és rám se pillantott. Gyorsan elmagyarázta az eljárást, a menstruációs ciklus mely pontján kell elkezdeni a hormonkezelést, hogyan szívják le a petesejteket, ma csak a nőgyógyászati vizsgálatot végzi el, mondta, és vért vesznek a további vizsgálatokhoz. – Manapság roppa

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955–1974) (részlet)

Ingmar Bergman: Munkanapló I. (1955 – 1974) (részlet) 1971 Ingmar Bergman megnősül (ötödször és utoljára), feleségül veszi Ingrid von Rosent. Amikor nem Fårö szigetén élnek, egy stockholmi lakásban laknak egy új házban a Karlaplanon. A Drámai Színházban megrendezi Lars Forssell Show című darabját. A munkanaplóban továbbra is a Suttogások, sikolyok a téma. Március 24. Átolvastam, amit eddig írtam a Suttogások ról. Bizonyos kérdéseket azóta világosabban látok, de az alapelképzelésem nagyjából változatlan maradt az utolsó bejegyzésem óta. A témát mindenesetre éppolyan vonzónak érzem, mint azelőtt. Azt hiszem, eddig a következőket sikerült összerakni: Idős anya, ágyban fekvő beteg, halálán van, rákos, bűzlik, fél, élni akar, hol jobban, hol rosszabbul érzi magát, nagy, elhízott test, reszket az élettől és a félelemtől, de nagy erő van benne. Március 28. Visszatértem Fårőre néhány, Ingriddel töltött tartalmas nap után. Különösen tegnap kerültünk egymáshoz nag