még1könyv

Az égbolt hatalmas istenének, aki esőt könnyez, villámon lovagol és mennydörgést kiált, két fia van. Egyik a naptól születik, mert mikor a nappal hál, narancsvörös fény fakad üzekedésük nyomán, ami előbb lilára festi a szürke eget, azután kékre. A második a holdtól születik, mert nappal után éjszaka jön, mert az isten a maga csupasz sötétségében meghágja a fehér holdat, és ezüstbe fordítja az eget. Az égbolt hatalmas istene anélkül fekszik le emezzel, hogy elmondaná amaznak, mert hosszan tartó és mély az ő gyűlölködésük, s ha látod a napkorongot, egész álló nap magányosan, aztán a holdat éjjelente, sziporkázó kisgyermekei társaságában, azt is tudhatod, miért. Nap és hold, négy esztendőn át hizlalja a hasát, éppen csak le nem zuhan az égből, akkora teher elhordozni egy istensarjat, de miután nem egy időben látogatják az istent, egyik sem tud a másik gyermekéről. Új még a világ, sok mindennek neve sincsen, s miután nincs neve, senki nem is formálhat rá jogot. Ilyen a tűz, a mezítelenség,...

Mindenki érintett valamilyen formában a rákkal kapcsolatban. Körülvesz minket, mégsem tudunk róla semmit. Maddie Mortimer könyvével ez most megváltozik. Az írónagyapától és íróanyától származó brit szerző újító formában és stílusban, ismeretterjesztő alapossággal látott neki, hogy feltérképezze testünk titkait: ébredését, tündöklését és hanyatlását. A szerző heteket töltött kiterített anatómiai atlaszok és orvosi lexikonok fölé görnyedve, hogy a legpontosabban tárja fel, mi megy végbe bennünk: a serdülőkor szexuális virágba borulásától kezdve, a felnőttkori szerelem és szülőség testi vágyain át, a rák növekedéséig a szervezetben. Maddie Mortimer saját anyja halálát is megénekelte e történetben, szó szerint is, hiszen a műfajokat összemosó szöveg néhol versszerű, néhol operai, burleszk-jelleget ölt, időnként pedig a főszereplőben növekvő rák horrornaplója, aki úgy bámul ki a testből a családtagokra, mint ahogy más az otthona ablakából tekint ki a járókelőkre. A szöveg a szabadversek sze...

  Dickens egész életművét végigkíséri a nyomor megjelenítése. Ugyan jómódba született, és később is jómódban élt könyveinek köszönhetően, de az a pár év, amikor apja adóssága miatt gyerekként dolgozni kényszerült, mélyen beleivódott. A szegénység és a kiszolgáltatottság ellen nemcsak művein keresztül igyekezett tenni, de kézzelfoghatóbb módon is. A legendás angol író Londonja egyfajta társadalmi pokol bugyraként működött: sok vidékről érkező, munkát kereső fiatal lányt hálóztak be, csaltak lépre, akik a prostitúció hálójában kötöttek ki. A főváros utcáin akkoriban 8-10 ezer nő élt, a szifilisz szinte népbetegségnek számított. A bűnözésbe is belecsúszó lányoknak a börtön után alig volt esélyük a normális életre, arra, hogy visszailleszkedjenek a társadalomba. Dickens ötlete nyomán épült tehát 1847-ben az Urania Cottage, mely a börtönből szabadult nőknek adott menedéket. Az író sokáig agyalt az intézmény definícióján, nem akart olyan házat alapítani, mint az anglikán egyház mosodával...

Chabon és rejtjeles második világháború   Egy néma zsidó kisfiú vállán egy papagájjal, aki furcsa számsorokat ismételget németül. A fiú megmenekült a haláltáborokból, és jelenleg menekültként él Angliában. A rejtélyes kódokat mondogató madárra azonban többen felfigyelnek, és meg akarják szerezni: katonai rejtjelet ismételget vagy svájci bankszámlaszámot? A madár annyira fontosnak tűnik, hogy valakit meg is ölnek miatta. Ki volt a gyilkos? Az, hogy kiderül-e az igazság, az csakis a Sherlock Holmes-szerű, a különlegesen izgalmas szellemi feladványoktól lázba jövő, furcsa méhész-nyomozón múlik. Chabon visszatérő témája a második világháború, a Ragyog a holdban a német feltalálók találmányait és rakétáit kajtató tudós csapat jelent meg, a részint 1939-ben játszódó Kavalier és Clay bámulatos kalandjaiban is fontos szerepet kap, és a Jiddis rendőrök szövetségében is, amiben egy alternatív második világháborút mutat be a szerző. A végső megoldás első olvasatban a háborús titkos kódok vilá...